Ha a kormány valóban csak akkor adná oda a Magyar Rádiónak szánt támogatást, ha a neki megfelelő elnök kerül a közszolgálati médium élére, a Fidesz a sajtószabadság megsértése miatt nemzetközi nyilvánossághoz fordulna – közölte tegnap az MTV-ben Rogán Antal. A Fidesz kampányfőnökét megdöbbentette a kuratórium elnökének kijelentése, amely szerint ha nem a kormánynak megfelelő ember tölti be az elnöki tisztséget, akkor a kabinet nem fog pénzt adni a rádiónak. Mint mondta, a kormánynak azt kellene közölnie a szocialista kuratóriumi elnökkel, hogy a pénzt a Magyar Rádió működésére adta, nem pedig arra, hogy munkahelyi vitákat rendezzenek a segítségével. Hangsúlyozta: a médiatörvény kudarca, hogy nem tudnak megállapodni az új elnök személyéről. A jogszabályon változtatni kell, hiszen sokszor abnormális működést eredményez – mutatott rá.
Mint ismeretes, Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnök nem akarja átutalni a rádiót megillető 580 millió forintot, míg Hollós János át nem adja Szíjártó Istvánnak az intézmény vezetését. – Nem érdemes bujkálni: igen, megzsaroltam a rádiót – nyilatkozta lapunknak tegnapelőtt Gellért Kis.
Hollós János ügyvezető lapunk kérdésére elmondta: még nem döntöttek arról, hogy miképpen reagálnak Gellért Kis Gábor zsarolására. – Egy biztos, a dolgozók mindenképpen megkapják a fizetésüket. Az esetleges további lépésekkel pedig megvárjuk a kuratóriumi elnökség jövő heti ülésének eredményét – szögezte le Hollós.
Gellért Kis Gábor elmondta: nem döntött arról, hogy visszatartja a rádiónak járó pénzt, csupán nem utalja át addig, amíg az elnökség erre külön fel nem szólítja. Megjegyzésünkre, hogy a közpénz a közrádiónak automatikusan jár, és nem annak utalásáról, hanem esetleges el nem utalásáról kell dönteni, úgy reagált: „Igen, eddig így volt, de most máshogyan van.” – Én felelős vezetőként nem tehetem meg, hogy pénzt adok valamire, aminek a törvényes működéséről nem vagyok meggyőződve – hangoztatta a kuratórium elnöke.
Az utóbbi napokban a Fidesz mellett mások is kilátásba helyezték, hogy nemzetközi szervezethez fordulnak az ügyben. Siklósi Beatrix, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének alelnöke kijelentette, a jövő héten felveszi a kapcsolatot a nemzetközi újságíró-szervezetekkel.
Eötvös Pál, a Népszabadság volt főszerkesztője, jelenleg a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint nem Gellért Kis Gábor a hibás, hanem a médiatörvény. – A Magyar Rádió nem tölti be valódi funkcióját, a kérdésről nem is kívánok többet mondani – nyilatkozta lapunknak Eötvös.
A közmédiában eddig még soha nem tapasztalt zsarolási kísérletről Haraszti Miklós, a bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaképviselője úgy vélte, jelen formájában ez még nem tartozik a sajtószabadság megsértésének témakörébe. Haraszti – aki egyébként korábban SZDSZ-es parlamenti képviselő és szamizdatszerző is volt – a médiatörvényben keresi a hibát. – Hivatalom szerint a vitát a jog- és intézményrendszeren belüli kérdésként kell értékelni, és egyelőre nem a sajtószabadság kérdéseként – mondta Haraszti arra is utalva, hogy meg kell várni a megnyugtató jogi rendezés eredményét.
Szadai Károly, a kuratórium fideszes alelnöke elmondta: a kuratórium törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, ezért Gellért Kis utóbbi napokban hozott döntéseit felülvizsgáltatja a vádhatósággal. Szili Katalin házelnök hétfőn fogadja Gellért Kist, akitől tájékoztatást vár a közelmúlt rádiót érintő eseményeiről.
Vezércikk a 7. oldalon
Veszély a szólásszabadságra. Az alapvető emberi jogokat, azon belül pedig a szólásszabadság és a tájékozódáshoz való jog érvényesülését alapjaiban veszélyezteti, ha egy politikai párt által delegált hivatalnok önkényesen, saját maga által is deklarált zsaroló szándékkal, hatalomtechnikai indíttatásból „elfogja” az Országgyűlés által a Magyar Rádió működésére utalt pénzösszeget – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szabó Péter ügyvéd a Szabadság Kis Köre nevében. A polgári köri keretekben működő emberijog-védő szervezet félévente teszi közzé jelentéseit az MSZP–SZDSZ-kormány alatti legkirívóbb jogsértésekről. Szabó hozzátette: kívánatosnak tartanák, ha Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadságért felelős biztosa haladéktalanul fellépne a példátlan médiajogsértés ügyében, amely a rendszerváltozást követő másfél évtized egyik legsúlyosabb hatalmi túlkapása a közmédiában. (Cs. J.)
