Tervszerű német választás

Elhárult az utolsó akadály is a német parlamenti választás elől. Az alkotmánybíróság indokolatlannak minősítette két képviselő keresetét, amellyel megkérdőjelezték Horst Köhler államelnök döntését a törvényhozási időszak egyesztendős lerövidítésére azt követően, hogy a Bundestag megvonta bizalmát Gerhard Schrödertől. A kancellár maga kérte előre hozott választás lebonyolítását, melyre szeptember 18-án kerül sor.

Az alkotmánybíróság illetékes tanácsának nyolc tagja közül mindössze egy bíró támogatta a szociáldemokrata Jelena Hoffmannt és a Zöldek frakciójában helyet foglaló Werner Schulzot, így az elutasító ítélet 7:1-es eredménnyel jött létre. A döntés indokolása szerint a parlamentben lezajlott szavazás, majd az államelnök állásfoglalása nem sérti az alkotmány előírását. A kancellártól megvont bizalom megfelelt a 68-as paragrafus céljának annak érdekében, hogy kielégítő Bundestag-többséghez juttassa az új kormányt.
A közvélemény szemléletére utalva Winfried Hassemer, az alkotmánybíróság alelnöke kijelentette: „A grémium csak a pestis meg a kolera között választhatott, mivel vagy államkrízist váltott volna ki, vagy az alaptörvényt kellett volna meghajlítania.” A bírák a megoldás érdekében elődeik példáját követték, akik 1983-ban (6:2-es szavazataránnyal) az akkori kancellár, Helmut Kohl (CDU) kívánságának megfelelően nevezték jogosnak a parlament feloszlatását és egyeztek bele előre hozott választás lefolytatásába.
A Karlsruhéban született ítéletet az különbözteti meg a huszonkét évvel ezelőtt hozott döntéstől, hogy az alkotmánybíróság ezúttal ráirányította a figyelmet hasonló helyzetek politikai megoldásának a szükségességére. A német parlamenti demokrácia történetének új fejezete előtt állhat, amennyiben törvényes lehetőséget ad a Bundestagnak arra, hogy feloszlassa önmagát. Az NSZK alkotmányának kidolgozói – tekintettel a weimari köztársaság szomorú tapasztalataira – ezt a megoldást minden körülmények között meg akarták akadályozni.
A parlamentben helyet foglaló pártok (CDU–CSU, SPD, FDP, Zöldek) belpolitikai szakértői egybehangzóan egyetértettek az alkotmánybíróság ítéletével, már csak azért is, mert az határozottan támaszkodhat a politika és a lakosság egyetértésére. Ugyanakkor gondos és felelősségteljes tárgyalásokat szorgalmaztak a Bundestag „önfeloszlatási jogáról” a politikai stabilitás biztosításának az érdekében. Horst Köhler államelnök közvetlenül az ítélet kihirdetése után felszólította a polgárokat, járuljanak szeptember 18-án a szavazóurnákhoz, voksaikkal ugyanis ők szabják meg az ország politikai menetirányát.