Amerika 9/11-re emlékezett

A szeptember 11-én New Yorkot és Washingtont ért terrortámadások negyedik évfordulójára emlékeztek tegnap az Egyesült Államokban és szerte a világon. Egy Kaliforniából származó, muzulmán hitre áttért amerikai közben újabb csapásokkal fenyegette meg Amerikát és Ausztráliát.

Idén gyászoló testvérek olvasták fel a New York-i ikertorony helyén a 2749 halálos áldozat nevét az Egyesült Államokat ért terrortámadások negyedik évfordulóján. A város vezetése arra kért minden New York-i egyházat, hogy kondítsa meg templomai harangját az után az egyperces néma emlékezés után, amelyet 8 óra 46 perckor (közép-európai idő szerint 14.46-kor), a Világkereskedelmi Központ északi tornyát ért repülőgép-becsapódás pillanatában tartanak.
Egy nappal a terrorcsapás évfordulója előtt az amerikai védelmi minisztérium berkeiből ismertté vált: a megelőző atomcsapás eshetőségét latolgatja egy készülőfélben lévő új amerikai nukleáris doktrína. A március 15-i dátummal ellátott, Az együttes nukleáris műveletek doktrínája címet viselő dokumentum, amelynek tartalmáról a Pentagon egyik – neve elhallgatását kérő – tisztviselője számolt be szombat este, utasítja az amerikai haderőt, hogy „készüljön föl atomfegyverek hatékony bevetésére”.
*
Szombat este az áldozatok több mint ötszáz hozzátartozója tüntetést rendezett a helyszínen az ott felépítendő múzeum terve ellen, mert attól tartanak, hogy a Nemzetközi Szabadságközpont elvonja majd a figyelmet az áldozatok emlékéről, hiszen kiállításai a világ más részein a szabadságért zajló küzdelmet is bemutatnák. A tiltakozások miatt már korábban közvetítőt neveztek ki a múzeum tervezőinek és a hozzátartozók igényeinek összehangolására.
Washingtonban közben felvonulást rendeztek a támadások emlékére, több ezer ember részvételével. „A szabadság menete” a Pentagontól, amelynek épületébe szintén repülőgép csapódott, a város központjában található Washington-emlékműig tartott. George Bush elnök emlék istentiszteleten vett részt, az első New York-i néma pillanattal egy időben pedig egyperces szilenciumot tartott.
A washingtoni vezetés gondjait növeli, hogy becslések szerint a terrortámadásokénál tízszer nagyobb anyagi terhet ró az Egyesült Államokra a Katrina hurrikán pusztítása utáni újjáépítés. Már a Fehér Házban is úgy vélik, hogy ez az öszszeg 150–200 milliárd dollár lehet.
Az évfordulón Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő azt írta, nemcsak az emlékezés, hanem a terrorizmussal, az embertelenséggel szembeni összefogás világnapja is szeptember 11-e. (…) Nemcsak a négy évvel ezelőtti tragédiát jelöli, nemcsak New Yorkot és Washingtont jelenti, hanem Madridot és Londont is – mutatott rá a kormányfő közleményében.
Orbán Viktor szintén levélben fejezte ki együttérzését. Az exkormányfő hangsúlyozta, hogy a terrorizmus az egyik legnagyobb veszély, amely a demokratikus világot fenyegeti. Rámutatott, hogy csak közös erőfeszítéssel lehet megfékezni a globális terrorizmust és ehhez létfontosságú az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti együttműködés.
A Scotland Yard idén leköszönt előző főparancsnokának memoárjából mindeközben kiderült, hogy nem sokkal a szeptember 11-i amerikai merényletsorozat után a brit uralkodó aranyjubileumán a brit kormányfőt és feleségét le akarta lőni az al-Kaida terrorszervezet. Lord John Stevens szerint a brit terrorelhárítás az elmúlt években nyolc nagy terrortámadást hiúsított meg.

Vezércikk a 7. oldalon