Gazdasági válságot hoz a Katrina pusztítása?

Óriási üzemanyaghiány alakult ki az Egyesült Államok déli részén azután, hogy a Mexikói-öböl térségében pusztító Katrina hurrikán miatt teljesen leállt a térségben az olajkitermelés és -feldolgozás. Az EU saját üzemanyag-tartalékainak bevetésével kész segíteni az USA helyzetén, miközben a gazdaság szereplői komoly válságtól és égbe kúszó olajáraktól tartanak. A drágulás azonban nemcsak recessziót, de energetikai fordulatot is okozhat.

Meglehetősen sebezhetővé vált a világ gazdasága az olajtól való függés miatt – nagyjából ez a megállapítás szűrhető le a Katrina hurrikán pusztítása után bekövetkezett piaci eseményekből. A Mexikói-öböl olajkitermelését és -feldolgozását szinte teljesen leállító természeti csapás miatt az Egyesült Államokban pillanatokon belül duplájára nőtt az amúgy is emelkedő üzemanyagár, így tegnap már kígyózó sorok és a rendre vigyázó rendőrök álltak a – helyenként kiürült – benzinkutak előtt, az elnök pedig takarékosságra szólította fel a lakosságot. A világ vezető gazdasági hatalma saját kitermeléséből képtelennek tűnik elhárítani a fenyegető üzemanyaghiányt, kénytelen elfogadni az Európai Unió segítségét, vagyis azt az üzemanyagot, amelyet Brüsszel a stratégiai tartalékok egy részének felszabadításával tervez piacra dobni.
Az üzemanyaghiány nem lepte meg a szakembereket. Egyrészt a kiesés még az USA erejéhez mérten is óriási, másrészt az elemzők már jó ideje világosan látják, hogy amíg az olajkitermelés úgy-ahogy tartja a lépést a kereslettel, a feldolgozás régóta kapacitása határán van. A Katrina pusztítása nyomán a közvélemény előtt is egyre világosabb, milyen kockázatos adottságok mellett működik az iparág. Az egyik legmegdöbbentőbb ezek közül az, hogy a piaci vészhelyzetek elhárítására nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök – például bevethető finomítók. Világjelenség, hogy a piaci szereplők nem tudnak megnyugtató mennyiségű többletüzemanyagot lepárolni, és ez különösen igaz az Egyesült Államokra, ahol utoljára a hetvenes évek közepén épült új olajfinomító. Az azóta eltelt harminc év alatt a meglévő egységek növekvő fogyasztás mellett, egyre csökkenő hatékonysággal üzemelnek. Ennek ellenére az USA nem fogott hozzá stratégiai üzemanyag-tartalék felhalmozásához, nyersolajkészletével pedig jelen pillanatban semmire sem megy, hiszen nincs hol feldolgoznia a félretett alapanyagot. A finomítókapacitás-hiány mellett egy rossz törvényi szabályozás is nehezíti a helyzetet. A dolog pikantériája, hogy a kifogásolható szabályozás a jelenlegi elnök édesapja, idősebb Georg Bush elnöki idejében született. Környezetvédelmi megfontolásokból az akkori szenátus úgy döntött, hogy minden amerikai tagállam önmaga határozhassa meg, területén milyen kén-, ólom- és adalékanyag-tartalom mellett hozhatók forgalomba az üzemanyagok. Az eltérő szabványok azóta is nehezítik a benzin és a gázolaj szabad tengerentúli kereskedelmét.
Szakértők szerint a piacon tapasztalható hisztéria lecsengéséhez először arra van szükség, hogy mielőbb megállapítsák, pontosan mekkora károkat okozott a hurrikán – a becslések 30 és 100 milliárd dollár között mozognak –, illetve felmérjék, mikorra normalizálódhat a helyzet. Ha a helyreállításhoz hosszú hónapokra lesz szükség, az az amerikai gazdaság lassulásán keresztül az egész világgazdaság fejlődésére is negatívan hat majd, és ennek első jelei már érzékelhetőek. Tegnap legalábbis négyhavi mélypontjára süllyedt a dollár árfolyama a nemzetközi kereskedésben, a tízéves futamidejű amerikai kincstárjegy hozama pedig a Katrina előtti 4,19 százalékról meredek, 0,17 százalékpontos csökkenéssel 4,02 százalékra esett, ami már csak alig 0,18 százalékponttal haladja meg a kétéves papír hozamát. Noha a Moody’s Investors Service Londonban kiadott pénteki elemzése szerint ez nem a recesszió kezdetének, hanem egyéb tényezőknek tudható be, az amerikai piacok attól tartanak, a cégek hosszú lejáratú kincstárjegyekbe menekítik a pénzüket – márpedig ez a gazdaság hanyatlásának egyik legbiztosabb jele.
A magas olajárnak ugyanakkor nemcsak negatív hatásai lehetnek, de az optimista forgatókönyvek szerint hozzásegíthetik a világgazdaságot az energetikai technológiaváltás felgyorsulásához. Általános piaci vélekedések szerint ugyanis az alternatív energiaforrások nyolcvan–száz dolláros olajár mellett már gazdaságossá válnak, egyelőre azonban korai lenne arról beszélni, hogy a Katrinával beköszöntött a napenergia és a hidrogénhajtású autók korszaka. Egyrészt nem lehetünk biztosak abban, hogy az olaj jelenleg hetven dollár körüli ára az új iparági befektetések nyomán nem süllyed-e vissza mondjuk hatvan dollár alá, másrészt az sem nyilvánvaló, hogy az energetikai cégek mindenképpen a környezetbarát megoldásokban gondolkodnak.

*****
Tönkrement a kávétermés. A Katrina hurrikán mintegy 1,5 millió zsák (1 zsák=60 kilogramm) kávét semmisített meg New Orleans raktáraiban, aminek hatására az utóbbi napokban jelentősen nőtt a kávé tőzsdei ára, és a kávétermelők nagyobb exportbevételre számítanak. A New Orleansban tönkrement mennyiség az Egyesült Államok éves kávékeresletének mintegy nyolc százaléka.