Horn Gyula, a békés ellentüntető

Csupán a rend és a közbiztonság, a konszolidáció és a stabilitás melletti „békés, fegyvertelen tüntetőként” volt ott a Nyugati téren 1956. december 6-án – nyilatkozta a hirszerzo.hu-n megjelenő interjújában Horn Gyula volt miniszterelnök. Mint ismert: az ’56-os forradalom és szabadságharc mellett ugyanitt, ugyanekkor demonstráló tömegbe a karhatalmisták belelőttek, több embert meggyilkolva. Horn Gyula következetesen tagadja, hogy mindehhez köze lett volna, és továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem november, hanem december 15-én lett karhatalmista.
A volt kormányfő szerint az 1956. október 23. és november 4. között történteket még soha senki nem írta meg hitelesen. Ismét megerősítette, hogy a rendszerváltás előtt nem tudta, mekkora volt a forradalmat követő megtorlás, annak mértékéről csupán akkor szerzett tudomást, amikor az MSZMP megbízásából 1989-ben áttekintették az 1945 utáni eseményeket. Az interjúban kifejtette: jólesett neki, hogy Kövér László „provokációja” után kiállt mellette az elnökség.
A volt kormányfő önmaga 1994-es kijelentését, hogy felül kell vizsgálni egyes privatizációs döntéseket, akkor nem a korábbi, hanem „a jövőbeli döntésekre” értette. Ugyanakkor elismerte, hogy utólag belenyúlt egy szállodalánc privatizációjába, mert „nem engedhette meg”, hogy „elkótyavetyéljék” azt.

Eltűnt iratok. A DEPORT–’56 komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Horn Gyula volt kormányfő karhatalmista múltjának vitatott elemeit tisztázza, különös tekintettel arra, hogy a Nyugati pályaudvar előtti sortűz alkalmával milyen minőségében volt jelen a helyszínen – tartalmazza a szervezet közleménye. Mint az köztudomású, ez nem járt teljes sikerrel, mivel az erre vonatkozó dokumentumokat gondos kezek eltüntették, méghozzá az iratok őrzésével megbízott intézményből. Az irattár vezetőjét emiatt elítélték közokirattal visszaélés vétségében, és mint felbujtót büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettében.