Tíz és fél milliárd dollár szövetségi segítséget szavazott meg az amerikai kongresszus a Katrina hurrikán áldozatainak Bush elnök kérésére, aki tegnap már másodszor látogatott el a katasztrófasújtott déli államokba – adta hírül a CNN. Mivel Michael Chertoff belbiztonsági miniszter szerint néhány milliárd dollárt már az utóbbi napokban is elköltött a kormányzat, szakértők szerint a most megszavazott horribilis összeg csak néhány hétre orvosolhatja a gondokat.
A tennivalók koordinálására az elnök felkért két korábbi elnököt: George Busht, az édesapját és Bill Clintont.
Scott McClellan fehér házi szóvivő jelezte, hogy számítanak a világ országainak segítségére is. A japán kormány már fel is ajánlott félmillió dollárt, kétszázezret pénzben, és háromszázezer dollár értékben sátrakat, takarókat és áramfejlesztőket küldenek. Olaszország a legszükségesebb felszerelésekkel ellátott két szállítógépet és szakembereket irányít a térségbe. Segítséget ajánlott Kofi Annan ENSZ-főtitkár is. Ötezer dollárt utal át a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet amerikai protestáns partnerszervezetének a hurrikán pusztította New Orleans lakóinak megsegítésére – olvasható a karitatív szervezet MTI-hez eljuttatott tegnapi közleményében, amely szerint az amerikai ökumenikus segélyszervezet részt vesz a helyszíni mentésben New Orleansban; a magyar partner szolidaritását kívánja kifejezni az adománnyal.
A katasztrófa halálos áldozatainak száma egyre nő. Mississippi államban már 185-ről tudnak, Louisianában pedig öt nappal a hurrikán elvonulása után még mindig nem jutott idő sem arra, hogy eltemessék, sem arra, hogy számba vegyék a halottakat. A víz alá került New Orleansban becslések szerint több ezer holttest úszik a kavargó áradatban, s a hőség miatt mind nagyobb a járványveszély. A gátszakadás óta legalább százan haltak meg az éhség, a szomjúság, a hőség vagy a mind nagyobb gondot okozó utcai erőszak miatt – írta az AFP.
Egyelőre nem lehet tudni, hány magyar állampolgár lehetett a régióban, amikor lecsapott a hurrikán. Összesen nyolc magyar után érdeklődtek a családtagok Budapestről, közülük hárommal sikerült felvenni a kapcsolatot. A washingtoni magyar nagykövetségen 24 órás szolgálatban fogadják a hívásokat a 00-1-202-362-6730-as számon.
Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke levélben kérte Simonyi András washingtoni nagykövetet, vegye fel a kapcsolatot a helyi illetékesekkel, hogy kiderítsék: mi történt Hámori Jenővel és feleségével. Az 1956-os melbourne-i olimpián a kardcsapat tagjaként aranyérmet nyert sportember New Orleansban él.
A városban rekedt mintegy százezer embert folyamatosan szállítják el a buszok, de már a kijelölt menedékhelyek is megteltek. A texasi Houston Astrodome baseballstadionja 11 ezer embert tudott befogadni, így mind nagyobb távolságot kell megtenni az elcsigázott emberekkel, akiket Dallasba, Huntsville-be vagy San Antonióba visznek tovább.
A Superdrome sportcsarnokba szorult 30 ezer ember légimentését csütörtökön felfüggesztették, mert a tömegből valaki rálőtt a mentőhelikopterre. A levegőből ledobott élelemért – ami csak a csapdába esett tömeg kis részének elegendő – már ádáz küzdelem folyik. Ezrek gyűltek össze a város hatóságai által a Mississippi partján kijelölt gyülekezőhelyen azok közül, akik sehol sem találtak menedéket, és napok óta buszra, de legalább élelemre vagy vízre várnak a tikkasztó hőségben. A szövetségi mentőcsapatok azonban tegnapig nem is tudtak a létezésükről. A CNN tudósítása szerint az itt várakozók közül is már többen meghaltak.
A megsérült gázvezetékek miatt tüzek is keletkeztek, több helyütt lángnyelvek futkosnak a New Orleanst elborító víz felszínén. Tegnap több vasúti kocsi is felrobbant a város határában. Egyelőre nem tudják, mit szállítottak, mert a vegyvédelmi alakulatok képtelenek eljutni a helyszínre – írta a CNN.
A városban rablóbandák garázdálkodnak, s már nem érik be az üzletek kifosztásával, hanem a kórházakba is behatolnak, elsősorban narkotikumokért. A Charity Hospital mentőire rá is lőttek, így itt felfüggesztették a betegek evakuálását, noha kétszáz ellátatlan beteg vár elszállításra. A kórházi ápoltak is mind többen halnak meg a tehetetlen orvosok kezei között. Tetézi a gondokat, hogy a város rendőrei egyre-másra tagadják meg a munkát, több kerületben már húsz százalékuk felhagyott a segítséggel és a rendcsinálással is, sőt az áruházi kamerák fosztogató rendőröket is lelepleztek.
Kathleen Blanco, Louisiana kormányzója szerint 40 ezer katona kellene ahhoz, hogy megfékezze a banditákat, kérésére egyelőre 4200 nemzeti gárdista érkezik New Orleans Louis Armstrongról elnevezett nemzetközi repülőterére, több hullámban. A rendfenntartók között 300, Irakban szolgált katona is van. A háztetőkön már sok helyütt elfoglalták helyüket a fegyveresek, s agyonlőhetik a fosztogatókat, akik nőket erőszakolnak meg, gyújtogatnak, és több beszámoló szerint még a tolókocsiban ülőktől is elveszik maradék értékeiket, s a város határában kilökik autójukból a menekülőket. A CNN megjegyezte: a tűzparanccsal bíró katonák előbb érkeztek a pokollá vált városba, mint a vöröskereszt.
A pattanásig feszült idegeket tovább borzolta Dennis Hastert republikánus házelnök véleménye, aki szerint megfontolandó, bölcs dolog-e dollármilliárdokat áldozni egy olyan település újjáépítésére, amelyik több mint két méterrel a tengerszint alatt fekszik. Az általános felháborodás nyomán Hastert árnyaltabb nyilatkozatáról tudósított a CNN. Eszerint nem úgy értette, hogy át kellene adni az enyészetnek a nagy múltú várost, mindössze garanciákat szeretne látni, hogy az újabb katasztrófát megelőző óvintézkedések is megszületnek.
A tegnapi nap egyetlen jó híre, hogy New Orleans nyugati részén már sikerült elzárni az utcákra ömlő víz útját. Az ár azonban még további két irányból fenyegeti a várost.
n
„Ez a nemzet szégyene!”. „Úgy vagyunk itt, mint az állatok. Nincs vizünk. Nincs élelmünk. Nincs segítségünk” – mondta Isaac Clark tiszteletes, aki napokig élt az utcán a New Orleans-i konferenciaközpontnál. Az ehhez hasonló „segélykiáltásokból” szedett össze az AP egy csokrot.
„Kifogytunk a tartalékokból a konferenciaközpontban” – panaszkodott Ray Nagin, a város polgármestere, aki buszokat, élelmet és vizet kért a város nélkülöző polgárainak. Larry Mitzel kanadai turista átadta névjegykártyáját egy újságírónak arra az esetre, ha eltűnne New Orleansban. „Nem vagyok biztos abban, hogy élve kikerülök innen. Félek a zavargásoktól. Félek a helyiektől. Kereszttűzbe kerülhetünk” – kesergett kétségbeesetten. „Vannak, akiket megerőszakolnak, vannak, akiket megvernek. Turisták esnek áldozatul” – festette le a helyzetet erre rímelve Eddie Compass rendőrfőnök, akinek emberei felbőszült, mérges tömeggel keveredtek szóváltásba. „Ez maga az őrület! Nincs vizünk, élelmünk. Ezek a teherautók és buszok elmennek mellettünk, és nem csinálnak semmit, csak integetnek” – siránkozott a Michigan állambeli washingtoni illetőségű Debbie Dorso egy rendőrtiszt segítségét kérve. „Menjen a pokolba, itt minden ember magáért felel” – hangzott a megdöbbentő válasz. „Miért nem segítenek? Elfelejtettek minket. A fosztogatók és a bűnözők a hősök. Ők azok, akik megmentenek bennünket. A rendőrség sehol nincs” – sírt Rachel Carey, a Charity-kórház 23 éves ápolónővére.
„Ez a nemzet szégyene. A FEMA (rendkívüli helyzetekre szakosodott ügynökség) emberei három napja itt vannak, de nincs semmilyen irányítás, ellenőrzés. Tudunk hatalmas mennyiségű segélyt küldeni a szökőár áldozatainak, de nem tudjuk kisegíteni New Orleans városát” – háborgott, mintegy összegezve a helyzetet Terry Ebbert, a rendkívüli műveletekért felelős tisztségviselő New Orleansban.
Iránban kivégezték egy emigráns szervezet két tagját
