Káosz és rettegés New Orleansban

Tíz és fél milliárd dollár értékű segítséget szavazott meg az Egyesült Államok szenátusa a Katrina hurrikán pusztításaitól szenvedő déli államoknak, de nemzetközi segítségre is számít a világ szuperhatalma. Mississippi államban már 185 halottról tudnak, Louisianában több ezerre teszik az áldozatok számát. New Orleansban teljes a káosz. Fogytán a víz és az élelem, az evakuálás vontatottan folyik, s már százak haltak meg az éhség, a szomjúság, a hőség vagy az elharapódzott erőszak miatt. A rablóbandák már a kórházakba is behatoltak, ezért több helyütt felfüggesztették a mentést. A rendfenntartók felszólítás nélkül lelőhetik a fosztogatókat. A városba folyamatosan érkeznek a Nemzeti Gárda és a katonai rendőrség (MP) egységei; az első csapatok előbb érkeztek, mint a Vöröskereszt.

MN-összeállítás
2005. 09. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tíz és fél milliárd dollár szövetségi segítséget szavazott meg az amerikai kongresszus a Katrina hurrikán áldozatainak Bush elnök kérésére, aki tegnap már másodszor látogatott el a katasztrófasújtott déli államokba – adta hírül a CNN. Mivel Michael Chertoff belbiztonsági miniszter szerint néhány milliárd dollárt már az utóbbi napokban is elköltött a kormányzat, szakértők szerint a most megszavazott horribilis összeg csak néhány hétre orvosolhatja a gondokat.
A tennivalók koordinálására az elnök felkért két korábbi elnököt: George Busht, az édesapját és Bill Clintont.
Scott McClellan fehér házi szóvivő jelezte, hogy számítanak a világ országainak segítségére is. A japán kormány már fel is ajánlott félmillió dollárt, kétszázezret pénzben, és háromszázezer dollár értékben sátrakat, takarókat és áramfejlesztőket küldenek. Olaszország a legszükségesebb felszerelésekkel ellátott két szállítógépet és szakembereket irányít a térségbe. Segítséget ajánlott Kofi Annan ENSZ-főtitkár is. Ötezer dollárt utal át a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet amerikai protestáns partnerszervezetének a hurrikán pusztította New Orleans lakóinak megsegítésére – olvasható a karitatív szervezet MTI-hez eljuttatott tegnapi közleményében, amely szerint az amerikai ökumenikus segélyszervezet részt vesz a helyszíni mentésben New Orleansban; a magyar partner szolidaritását kívánja kifejezni az adománnyal.
A katasztrófa halálos áldozatainak száma egyre nő. Mississippi államban már 185-ről tudnak, Louisianában pedig öt nappal a hurrikán elvonulása után még mindig nem jutott idő sem arra, hogy eltemessék, sem arra, hogy számba vegyék a halottakat. A víz alá került New Orleansban becslések szerint több ezer holttest úszik a kavargó áradatban, s a hőség miatt mind nagyobb a járványveszély. A gátszakadás óta legalább százan haltak meg az éhség, a szomjúság, a hőség vagy a mind nagyobb gondot okozó utcai erőszak miatt – írta az AFP.
Egyelőre nem lehet tudni, hány magyar állampolgár lehetett a régióban, amikor lecsapott a hurrikán. Összesen nyolc magyar után érdeklődtek a családtagok Budapestről, közülük hárommal sikerült felvenni a kapcsolatot. A washingtoni magyar nagykövetségen 24 órás szolgálatban fogadják a hívásokat a 00-1-202-362-6730-as számon.
Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke levélben kérte Simonyi András washingtoni nagykövetet, vegye fel a kapcsolatot a helyi illetékesekkel, hogy kiderítsék: mi történt Hámori Jenővel és feleségével. Az 1956-os melbourne-i olimpián a kardcsapat tagjaként aranyérmet nyert sportember New Orleansban él.
A városban rekedt mintegy százezer embert folyamatosan szállítják el a buszok, de már a kijelölt menedékhelyek is megteltek. A texasi Houston Astrodome baseballstadionja 11 ezer embert tudott befogadni, így mind nagyobb távolságot kell megtenni az elcsigázott emberekkel, akiket Dallasba, Huntsville-be vagy San Antonióba visznek tovább.
A Superdrome sportcsarnokba szorult 30 ezer ember légimentését csütörtökön felfüggesztették, mert a tömegből valaki rálőtt a mentőhelikopterre. A levegőből ledobott élelemért – ami csak a csapdába esett tömeg kis részének elegendő – már ádáz küzdelem folyik. Ezrek gyűltek össze a város hatóságai által a Mississippi partján kijelölt gyülekezőhelyen azok közül, akik sehol sem találtak menedéket, és napok óta buszra, de legalább élelemre vagy vízre várnak a tikkasztó hőségben. A szövetségi mentőcsapatok azonban tegnapig nem is tudtak a létezésükről. A CNN tudósítása szerint az itt várakozók közül is már többen meghaltak.
A megsérült gázvezetékek miatt tüzek is keletkeztek, több helyütt lángnyelvek futkosnak a New Orleanst elborító víz felszínén. Tegnap több vasúti kocsi is felrobbant a város határában. Egyelőre nem tudják, mit szállítottak, mert a vegyvédelmi alakulatok képtelenek eljutni a helyszínre – írta a CNN.
A városban rablóbandák garázdálkodnak, s már nem érik be az üzletek kifosztásával, hanem a kórházakba is behatolnak, elsősorban narkotikumokért. A Charity Hospital mentőire rá is lőttek, így itt felfüggesztették a betegek evakuálását, noha kétszáz ellátatlan beteg vár elszállításra. A kórházi ápoltak is mind többen halnak meg a tehetetlen orvosok kezei között. Tetézi a gondokat, hogy a város rendőrei egyre-másra tagadják meg a munkát, több kerületben már húsz százalékuk felhagyott a segítséggel és a rendcsinálással is, sőt az áruházi kamerák fosztogató rendőröket is lelepleztek.
Kathleen Blanco, Louisiana kormányzója szerint 40 ezer katona kellene ahhoz, hogy megfékezze a banditákat, kérésére egyelőre 4200 nemzeti gárdista érkezik New Orleans Louis Armstrongról elnevezett nemzetközi repülőterére, több hullámban. A rendfenntartók között 300, Irakban szolgált katona is van. A háztetőkön már sok helyütt elfoglalták helyüket a fegyveresek, s agyonlőhetik a fosztogatókat, akik nőket erőszakolnak meg, gyújtogatnak, és több beszámoló szerint még a tolókocsiban ülőktől is elveszik maradék értékeiket, s a város határában kilökik autójukból a menekülőket. A CNN megjegyezte: a tűzparanccsal bíró katonák előbb érkeztek a pokollá vált városba, mint a vöröskereszt.
A pattanásig feszült idegeket tovább borzolta Dennis Hastert republikánus házelnök véleménye, aki szerint megfontolandó, bölcs dolog-e dollármilliárdokat áldozni egy olyan település újjáépítésére, amelyik több mint két méterrel a tengerszint alatt fekszik. Az általános felháborodás nyomán Hastert árnyaltabb nyilatkozatáról tudósított a CNN. Eszerint nem úgy értette, hogy át kellene adni az enyészetnek a nagy múltú várost, mindössze garanciákat szeretne látni, hogy az újabb katasztrófát megelőző óvintézkedések is megszületnek.
A tegnapi nap egyetlen jó híre, hogy New Orleans nyugati részén már sikerült elzárni az utcákra ömlő víz útját. Az ár azonban még további két irányból fenyegeti a várost.
n
„Ez a nemzet szégyene!”. „Úgy vagyunk itt, mint az állatok. Nincs vizünk. Nincs élelmünk. Nincs segítségünk” – mondta Isaac Clark tiszteletes, aki napokig élt az utcán a New Orleans-i konferenciaközpontnál. Az ehhez hasonló „segélykiáltásokból” szedett össze az AP egy csokrot.
„Kifogytunk a tartalékokból a konferenciaközpontban” – panaszkodott Ray Nagin, a város polgármestere, aki buszokat, élelmet és vizet kért a város nélkülöző polgárainak. Larry Mitzel kanadai turista átadta névjegykártyáját egy újságírónak arra az esetre, ha eltűnne New Orleansban. „Nem vagyok biztos abban, hogy élve kikerülök innen. Félek a zavargásoktól. Félek a helyiektől. Kereszttűzbe kerülhetünk” – kesergett kétségbeesetten. „Vannak, akiket megerőszakolnak, vannak, akiket megvernek. Turisták esnek áldozatul” – festette le a helyzetet erre rímelve Eddie Compass rendőrfőnök, akinek emberei felbőszült, mérges tömeggel keveredtek szóváltásba. „Ez maga az őrület! Nincs vizünk, élelmünk. Ezek a teherautók és buszok elmennek mellettünk, és nem csinálnak semmit, csak integetnek” – siránkozott a Michigan állambeli washingtoni illetőségű Debbie Dorso egy rendőrtiszt segítségét kérve. „Menjen a pokolba, itt minden ember magáért felel” – hangzott a megdöbbentő válasz. „Miért nem segítenek? Elfelejtettek minket. A fosztogatók és a bűnözők a hősök. Ők azok, akik megmentenek bennünket. A rendőrség sehol nincs” – sírt Rachel Carey, a Charity-kórház 23 éves ápolónővére.
„Ez a nemzet szégyene. A FEMA (rendkívüli helyzetekre szakosodott ügynökség) emberei három napja itt vannak, de nincs semmilyen irányítás, ellenőrzés. Tudunk hatalmas mennyiségű segélyt küldeni a szökőár áldozatainak, de nem tudjuk kisegíteni New Orleans városát” – háborgott, mintegy összegezve a helyzetet Terry Ebbert, a rendkívüli műveletekért felelős tisztségviselő New Orleansban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.