Kinek az érdeke a tó megcsapolása?

A Sió-csatorna múlt heti megnyitása megosztotta a közéletet: Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint szükséges a Balaton vízszintjének csökkentése, mert veszélyes lehet, ha továbbra is ennyi víz marad a tóban, míg Illés Zoltán (Fidesz) úgy látja, örülnünk kellene, hogy végre van miben úszni.

Újra megnyílt az öt éve lezárt Sió-csatorna zsilipje szeptember 1-jén. A víz leeresztését Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter engedélyezte, mert a Balaton vízállása meghaladta a 95 centiméteres téli szabályozási értéket. A mostani, 108 centiméteres vízszintet úgy akarják csökkenteni, hogy a zsilipet 15 százalékkal leengedik, és két hétig nyitva tartják. Ez alatt az idő alatt másodpercenként tíz köbméter víz folyik le a Balatonból, így a vízszint három centiméterrel csökken. Bár a miniszter a zsilip megnyitása előtt elmondta, hogy alig néhány centiméterrel lesz sekélyebb a Balaton, arról nem beszélt, hogy ekkora vízszintcsökkenés a több száz hektár területű Balaton esetében sok ezer köbméter víz lecsapolását jelenti.
Persányi a zsilip megnyitását azzal indokolta, hogy a magas vízállás veszélyezteti a környező falvakat. További érvként merült fel, hogy a Sió-csatorna vízelvezetési képességét tesztelni kell, valamint el kell végezni a karbantartási munkákat.
Persányi a helyszínen válaszolt Illés Zoltán (Fidesz) közleményére, amelyben a politikus felszólította a minisztert, hogy gondolja meg a zsilip megnyitását. Persányi szerint az ellenzéki képviselő érvei nyolc pontban cáfolhatók. Közölte: az Országos Meteorológiai Szolgálattól kikért előrejelzés alapján átlagos csapadékhullás várható, így nem fog jelentősen csökkenni a vízállás. Hozzátette: erősebb északi szél vagy hirtelen lehullott nagyobb csapadékmennyiség esetén a parton álló ingatlanokat eláraszthatja a Balaton vize, és több száz millió forintos kár is keletkezhet. Továbbá tájékoztatott arról, hogy a Zala folyó vízhozama nagyobb, mint a csatornán lefolyó víz, így szinte észrevehetetlen lesz a csökkenés.
Illés Zoltán lapunknak ugyanakkor kijelentette: nagyon sajnálja, hogy a miniszter a zsilip leeresztése előtt nem konzultált szakértőkkel és környezetvédőkkel. Mint elmondta, azért nem támogatja a víz leengedését sem most, sem később, mert az alacsonyabb vízszint káros a tó élővilágára. – Néhány centiméterrel alacsonyabb vízállás esetén is könnyebben melegszik fel a víz. A meleg víz oxigénmegtartó képessége kisebb, ami az állat- és növényvilág pusztulásához vezethet. A másik káros hatás a tóba jutott foszfát és nitrát mennyisége. Ugyanis ha ezek az anyagok nagyobb koncentrációban vannak a vízben, elszaporodnak az algák, amelyek elveszik a fényt a mélyebben élő növényektől és állatoktól – mutatott rá. Az ellenzéki politikus szerint ha gazdasági okokból – például hajózási társaságok érdeke miatt – nyitják meg a zsilipet, néhány ember érdeke kerül szembe több millió ember érdekével. Hozzátette: évekig vártunk rá, hogy a bokáig érő vízben végre ne kelljen több száz métert sétálni, ha úszni akarunk. Arra az újságírói kérdésre, mit tart megoldásnak magas vízállás esetén, a politikus azt válaszolta: néhány helyen megfelelő védművek kiépítése szükséges. Ezzel nemcsak a Balatonnak használnak, hanem munkát is adnak az embereknek.