Nyitott kapuk

Ma és holnap, szeptember 17-én és 18-án a nagyközönség számos olyan épületet is láthat belülről, amelybe hétköznap csak az ott dolgozók léphetnek be. Budapest több kerületében és az ország számos településén művészettörténészek, muzeológusok és építészek vezetésével sétákat is szerveznek egy-egy különösen érdekes útvonalon. Aki nagyobb kiruccanásra is vállalkozik, indulhat Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia számos településére.

Ki ne volna kíváncsi a budai várnegyedben a mintaszerűen felújított Sándor-palotára, a köztársasági elnök hivatalára? Ki ne tette volna fel a kérdést magának, ha arra járt, vajon mi lesz a sorsa a volt Honvéd Főparancsnokságnak, amely valóságos botránykő évtizedek óta, és a felújítására készült tervek ma sem megnyugtatóak. Bizonyára sokan szeretnének bekukkantani a bankok és más hivatalos intézmények által elfoglalt, hajdani főúri paloták zárt ajtajai mögé, elmerengeni gyönyörű természeti környezetben álló várak, kastélyok termeiben, udvarán. Most lehetőség nyílik rá. A bőség zavarával küszködhet, aki el akarja dönteni, merre induljon ezen a hétvégen. Az országon belül mintegy ötszáz, a határainkon kívül negyvenegy helyszínre várják az érdeklődőket.
Íme néhány ízelítőül. A megnyitónak ezúttal a hadiépítészet remeke, a komáromi Monostori erőd ad otthont. Különleges vállalkozásnak tekinthetjük a Tűzoltó utcai Tűzraktárat mint nonprofit független kulturális központot. Különböző művészeti ágakat képviselő fiatal művészek bérelték ki a helyiséget, hogy kölcsönösen hathassanak egymásra és mindazokra, akik kíváncsiak rájuk. Színielőadásokkal, koncertekkel, kiállításokkal és tárlatvezetésekkel készültek. Sokak érdeklődésére tarthatnak számot a Tabánban, a budai várban, a régi pesti zsidó negyedben, az Andrássy úton és a volt mágnásnegyedben, a XII. kerületi hegyvidéken, Cinkotán, Pestszentlőrincen és Nagytétényben induló séták. A nagy vitákat kiváltott Művészetek Palotájában Zoboki Gábor vezetőtervező kalauzolja a látogatókat. A XII. kerületben két szép társasházat is megnézhetnek közelebbről, akiket érdekel az építészet. Az egyikben a XX. század kiváló építészének, Medgyaszay Istvánnak az életművét bemutató kiállítást is rendeztek.
Egyedülálló ipartörténeti emlékként érdekes a BKV Könyves Kálmán körúti áramátalakítója. Csak az örökségnapokon látogatható, szakszerű vezetéssel, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító I. kerületi vezérlőterme, ahol megtudhatjuk például, hogyan készül a villanyszámla, milyen következtetéseket lehet levonni fogyasztási szokásainkból. Az Országos Atomenergia-hivatal nukleárisbaleset-elhárítási központjába (III. kerület) is csak ezen a két napon kapunk bebocsáttatást és remélhetőleg megnyugtató információkat a központ feladatkörébe tartozó munkáról.
Hangsúlyosan vannak jelen a programsorozatban az Európa 2010. évi kulturális fővárosi címéért versengő hazai városok.
A gyönyörű hazai templomokon kívül Ausztriában szakszerű vezetéssel nézhetjük meg a mariafalvai késő gótikus római katolikus plébániatemplomot, benne a szépséges Zsolnay-kerámiákat. Szlovákiában az alsósztregovai Madách-kastély, számos Árpád-kori templom, Fülek vára, a kalondai Palóc Múzeum, Szlovéniában a lendvai Bánffy-, Esterházy-kastély kínál egyedülálló látnivalókat. Romániában többek között gyönyörűséges templomok (Apold, az idei Europa Nostra nagydíjas segesvári Hegyi templom), hajdan gazdag szász települések műemlékei, kastélyok (Gernyeszegen a Teleki-, Görgényszentimrén a Bornemissza-, Keresden a Bethlen-, Marosvécsen a Kemény-, Nagykárolyban a Károlyi-, Miklósváron a Kálnoky-kastély, a székely nemesi építészet különleges remeke) számítanak széles körű látogatottságra.
Az 1984-ben Franciaországból indult, majd az Európa Tanács által is támogatott és európaivá szélesített, „örökségvédelmi szabadegyetemnek” is felfogható programsorozat évek óta egyre népszerűbb Európa minden országában. Magyarországon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága szervezi az eseményt, de munkatársai azt mondják, hogy az igazi érdem a fogadóké. Rájuk hárul a feladat, hogy végiggondolják, mit miért tartanak bemutatásra érdemesnek, és mivel tudják vonzóvá tenni a látogatók számára szűkebb pátriájukat. Hogy mindennek óriási hozadéka van az idegenforgalom szempontjából, az magától értetődik, de talán még fontosabb az a szemléletformáló hatás, amelyet, sajnos, csak itt-ott érzékelünk. Egyszer talán eljutunk oda, hogy felújított épületeinket nem mocskolják össze, nem rongálják meg újra azonnal, nem terítik be szeméttel köztereinket. De ehhez az kell, hogy minél többen lássák, megismerjék, milyen hatalmas erőfeszítéseket tesznek sok helyütt azért, hogy ne pusztuljon tovább rendkívül értékes épített örökségünk, amelynek évtizedekig nem volt valódi gazdája. És ez nem csak pénzkérdés.
(A teljes program megtalálható a Pesti Est különszámában és interneten a www.oroksegnapok.hu honlapon.)

---