Jó hír a gerincvelősérültek számára, hogy több kísérlet is igazolta: az eddig megújíthatatlannak vélt idegsejtek igenis folyamatosan újraképződnek. Az állatkísérletek azt is bizonyították, hogy az őssejtek beültetése nyomán új idegsejtek képződnek, és az állatok sérült gerincvelői idegsejtjei – ha nem is tökéletesen – megújulnak.
– A fő kérdés az, hogy milyen típusú őssejteket érdemes majd felhasználni az idegpályák helyreállításához – mondja Sarkadi Balázs. Az OGYK kutató orvosa szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a csontvelőből és a köldökzsinór véréből nyert vérképző őssejtek csak kismértékben képesek más szövetekké alakulni. Más szöveti őssejtek azonban alkalmasabbak lehetnek erre a célra, míg az embrionális őssejtek szinte valamennyi szövet újraképzésére alkalmasak. Általános probléma azonban, ha idegen őssejtet visznek be a szervezetbe, akkor immunreakció alakulhat ki, és fennáll a kilökődés veszélye. A terápiás klónozás most kialakuló módszere ezt szeretné megakadályozni. Az eljárás lényege, hogy egy petesejtből eltávolítják a sejtmagot, majd a beteg egy saját sejtjének magját ültetik be. Ezután olyan őssejtvonalat hoznak létre, amely már nem testidegen a beteg számára. A legújabb terápiás klónozásos kísérletek azt igazolják, hogy ilyen módon saját őssejteket, majd azokból a legváltozatosabb szöveteket lehet kialakítani. Angliában és több más országban is már engedélyezik az ilyen kutatásokat, és a közeljövőben az orvosi alkalmazás is várható. Ez a módszer alapvetően különbözik a reproduktív, tehát az egész embert érintő klónozástól, amely egyébként minden országban tiltott – hangsúlyozza a kutató.
Az OGYK az őssejtekkel és a génterápiával kapcsolatos kutatások egyik hazai központja. Az ország legjelentősebb csontvelő-átültető intézménye, korábban már kutatási, illetve gyógyító célú köldökzsinórvérbankot állítottak fel. Az utóbbi években, hazai és nemzetközi együttműködésekben, számos sejt- és génterápiás eljárás kísérleti kidolgozásában vesznek részt. Itt elsősorban a szöveti őssejtek kutatásával és lehetséges klinikai alkalmazásával foglalkoznak. Megkezdték a hazai orvosi biotechnológia ilyen irányú fejlesztéseit szolgáló kutató-fejlesztő és inkubátorközpont létrehozását is, amelytől néhány éven belül itthon is ígéretes klinikai eredmények várhatók.
Magyarországon jó ideje több helyen is foglalkoznak csontvelőből nyert őssejtekkel történő beavatkozásokkal: az OGYK mellett a fővárosi Szent László Kórházban, a miskolci megyei kórházban, valamint a debreceni és pécsi egyetemeken. A csontvelőből származó őssejtek ugyanis vérképző tulajdonsággal bírnak, így a csontvelő-átültetéssel már régóta segítenek a leukémiás betegeken.
Három hónappal ezelőtt hazánkban is sor került az első olyan szívműtétre, amelynek során egy idős szívinfarktusos páciens szívizmába fecskendezték be saját, csontvelőjéből származó őssejtjeit – számolt be a National Geographic magazin. A beavatkozás azzal a reménnyel kecsegtet, hogy az őssejtek részben szívizomsejtekké alakulnak át, illetve regenerálják az elhalt szívizom ereit. Az elmúlt héten pedig a debreceni egyetemen juttattak vissza egy infarktusos fiatalember szívébe saját csontvelőjéből nyert, speciálisan a szívizom felépítésére alkalmas őssejteket.
Az őssejtek hasznosságának lényege abban rejlik, hogy a fogantatáskor összetalálkozó petesejtben és ondósejtben lévő kromoszómák jelentik a jövendő élet alapját. A magzatkezdemény az első 14 napban osztódni kezd, de ennek a méhbe ágyazódott képződménynek a sejtjei még teljesen egyformák. Két hét elteltével kezdenek csak specializálódni a sejtek: bőrsejtekké, izomsejtekké, idegsejtekké stb. Maradnak azonban olyan sejtek, amelyek nem indulnak el a fejlődés ezen útján, és megőrzik azt a képességüket, hogy bármilyen szervvé válhassanak – ezek az őssejtek, amelyek tehát – a többi sejthez hasonlóan – minden gént tartalmaznak, ami a szervekben rejlik, és optimális körülmények között elvileg bármilyen szerv pótlására, újranövesztésére alkalmasak. Más megfogalmazásban, az őssejtek abban a fázisban maradtak, amikor még nem kapták meg az információt, hogy milyen funkciót vegyenek fel.
Az ilyen „mindenre képes sejtek” megfelelő környezetben azt a feladatot tudják ellátni, amire éppen szükség van, azaz rávehetők arra, hogy pótoljanak elvileg bármilyen elhalt sejtet. A magzati fejlődés során az őssejtek megtartják ezt a tulajdonságukat, és a születéskor levett köldökzsinórvérben, sőt, a felnőtt szervezetben is megtalálhatók. Köldökzsinórvérből, valamint a felnőtt csontvelőből és a zsírszövetből is ki lehet nyerni ilyen „megmaradt” őssejteket, amelyek ideális esetben célirányosan szaporíthatók.
Kutatások igazolják, hogy a mesterséges megtermékenyítés során feleslegessé váló embriókból vett őssejtek még igen korai fejlődési fázisban vannak, így többféle sejttípus létrehozására képesek, mint a felnőtt őssejtek.
Az embriókon történő kísérletezés azonban felveti azt az etikai kérdést is, hogy pontosan mikortól kezdődik az élet, egyáltalán embernek tekinthető-e a mesterségesen létrehozott embrió. Más megközelítésben az is felmerül, hogy hol húzható meg a határ a betegek egészséges élethez fűződő joga és az embrió joga között.
Ezért Európa számos országában is vita tárgyát képezi az ilyen jellegű kutatás és terápia, még akkor is, ha jelenleg a meddőségi klinikákon tárolt, de fel nem használt lefagyasztott embriók ezreit semmisítik meg. A kérdés horderejét jelzi, hogy a katolikus Olaszországban nemrég népszavazásra bocsátották az in vitro fertilizáció, azaz a mesterséges úton létrehozott, de be nem ültetett embriók gyógyászati célokra való felhasználhatóságát. Jellemző, hogy az igencsak bonyolult erkölcsi kérdést a társadalom túlnyomó része meg sem értette, így szavazni sem ment el. A véleményt nyilvánítók 90 százaléka viszont, beleértve a tudományos társadalom prominenseit is, a feleslegessé vált embriók klinikai hasznosítása mellett tette le a voksát. Magyarországon jelenleg nincs törvényi lehetőség az embriókkal való kutatásokra, illetve az embrionális sejtek szétválasztására.
A meggyőző és biztató klinikai kísérletek és beültetések sikere azonban jóval fontosabb a kérdés jogi vonatkozásánál, ugyanakkor a tudományos eredmények nem lehetnek meg jogi szabályozás nélkül.
A tudományos ismeretterjesztő magazinok a haladás jeleiről számolnak be több területen is: szívbetegségek, ízületi gyulladások, Parkinson-kór, Alzheimer-kór és cukorbetegség kezelésére tesztelik az őssejteket. A szem gyógyításánál például a páciens ép szeméből kivett felnőtt őssejteket ültetik „gyógyszerként” a beteg szemre, hogy ott helyes irányba osztódva vékony hártyát hozzanak létre. Mint ahogy a szervezet meggyógyítja a lehorzsolt térdet, ugyanúgy a jókora adag őssejt is lehetővé teszi a szem számára az új, egészséges szövet létrehozását – írja a National Geographic az Olasz Szembank Alapítvány operációjáról.
A New Scientist szaklapban amerikai kutatók emberi embrióból nyert őssejtekkel történő állatkísérleteiről olvashatunk. Mesterségesen lebénított patkányok roncsolt gerincvelejébe idegrost termelésére „rávett” őssejteket ültettek, amelyek stimulálták az új idegek kialakulását. Kilenc héttel később az állatok ismét tudtak járni, az ingerületet vezető idegrostok ugyanis az őssejtek hatására regenerálódtak.
Az állatkísérletekből tudható, hogy a beavatkozás úgy hatékony, ha a gerincvelő-sérülés helyén történik a beültetés – állítják szakértők. Amikor nem áll az orvosok rendelkezésére köldökzsinórvér, akkor a csontvelőből vett őssejt tud segíteni olyan módon, hogy a beültetés területéről kapott információ alapján felveszi a megfelelő funkciót, és egészséges sejttelepeket képez. Gerincvelő-sérülés esetén is megvan a szervezetnek az önálló regenerálódási képessége: ezt lehet elősegíteni a sejtregenerációval, így remény van arra, hogy a lebénult szervek elkezdhetnek élni.
Hazánkban elsőként a Mozgástér közhasznú alapítvány szakosodott az őssejtterápia lehetőségeit kihasználó gerincvelő-rehabilitálás támogatására. Hosszú távú lehetőség a magyar Sejtbank Kft. köldökzsinórvérbankja, ahol az újszülöttektől levett vér huzamos idejű tárolására nyílik mód a lakosság számára is. Az életmentő őssejteket tartalmazó lefagyasztott vért egy későbbi esetleges betegség alkalmával fel lehet használni.
origo.hu
Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka
