A protestáns egyházak ünnepe

A reformáció ünnepeként ma emlékezik meg a protestáns világ arról, hogy Luther 1517. október 31-én szögezte ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét. Tegnap és ma istentiszteleteken szólnak a kálvini, lutheri és egyéb protestáns irányzatú felekezetek prédikátorai a kiemelkedő eseményről. Lapunk három egyházi vezetőt szólított meg.

Hasonlók az egyház kihívásai a reformáció korában és a XXI. században. Mindenekelőtt azért, mert amint akkor a politikailag, gazdaságilag szétszabdalt történelmi országban, úgy most is újra kell építeni a magyarság közösségeit – így aktualizálta Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a reformáció eredeti jelentését, a „visszaformálódást”.
Másik párhuzamot is említett Bölcskei püspök: ahogyan a XVI. században, úgy a jelenben sem csak az istentiszteletekre összegyűlő hívek számára van mondanivalója az egyháznak, még akkor is, ha vannak olyan politikai-szellemi erők, melyek újra a templom falai közé szeretnék visszaszorítani Isten igéjét és az egyház hangját.
– Amíg csak élünk a földön, embertársaink javára és üdvösségére cselekedjünk – ezekkel a szavakkal „fordította le” D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a reformáció atyja, Luther Márton híres mondását, miszerint ha másnap volna is a világ vége, ő még ültetne egy almafát.
Az északi egyházkerület püspöke helyeslően nyugtázta, hogy Luthert, aki nem akart kiszakadni a katolikus egyházból, ma már a katolicizmus is tiszteli. Az északi egyházkerület püspöke felidézte: a XVI. századi reformáció előmozdította a vallási és lelkiismereti szabadságot, lényegében az esélyegyenlőséget, amelynek érvényesülése manapság – legalábbis hazánkban – a keresztény–keresztyén rétegek kárára csorbul. D. Szebik Imre ezzel arra utalt, hogy az egyházak iskolái és egyéb közszolgálati intézményei szerinte hátrányt szenvednek az állami finanszírozás terén.
– A kétezer éves keresztyénség törzsén harmadik ágként bontakozott ki a baptista elveket valló ébredési mozgalom, amely a gyermekkeresztség helyett a felnőtt hitvallók bemerítésének fontosságát hangsúlyozta – utalt felekezete születésére és egyik sajátosságára Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, a székesfehérvári gyülekezet vezetője.
Hangot adott ama meggyőződésének, hogy mind a gyülekezetek, mind a hívők személyes életében változatlanul szükség van reformációra: megújulásra, hogy betöltsük Istentől megszabott küldetésünket a szüntelenül változó világban.