Diploma után vissza a szülőföldre?

A határon túli magyar diákok magyarországi továbbtanulásáról a mai napig számos vita folyik. Ennek oka elsősorban az, hogy a legtöbb határon túli egyetemista tanulmányai befejeztével hazánkban is marad, ahelyett – vélik sokan –, hogy szülőföldjére visszatérve erősítené az ottani magyar értelmiséget. A kérdés csak az, mennyire várható el egy életkori sajátosságokkal küzdő huszonéves fiataltól – akinek Magyarország nemcsak egyszerű tanulási lehetőséget jelent, hanem az addigi kisebbségi lét összes hátrányával való szakítást is –, hogy diplomája megszerzését követően vállalja a kisebbségi sorba való visszatérés olykor rendkívül súlyos áldozatát.

Kaszás Péter
2005. 10. 25. 13:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A határon túli magyar diákok magyarországi továbbtanulását az 51/2002-es kormányrendelet szabályozza. A magyarországi egyetemeken jelenleg mintegy ötezer határon túli diák tanul, közülük hozzávetőleg kilencszázan részesülnek állami ösztöndíjban. Az ösztöndíj elnyerése azért kulcsfontosságú, mert a jelenlegi szabályozás szerint államilag finanszírozott képzésben csak ennek birtokában vehet részt külföldi állampolgár. Az ösztöndíj megadásáról az Oktatási Minisztérium határoz a Kárpát-medencében lévő, területileg illetékes ösztöndíjtanácsok döntése alapján. Aki elnyeri, nemcsak tandíjmentességben részesül, hanem a határon túli magyar egyetemisták számára 1991-ben alapított Márton Áron Szakkollégium – amelynek Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett van önálló intézete – támogatási rendszerébe is bekerül.
– A határon túli kuratóriumok – melyek tagjai a helyi civil és pedagógusszervezetek, politikai pártok és a különböző egyházak képviselői közül kerülnek ki – elsősorban nem személyekről döntenek, hanem arról, hogy melyek azok a területek, amelyeken az adott régióban a legnagyobb szükség van szakemberekre – mondja Vázsonyi Ottó, a pécsi Márton Áron-kollégium igazgatója. – Miután mindezt meghatározták, már valóban az adott szakterületekre pályázók közül választják ki a jelentkezőket. Han a diák elnyeri az ösztöndíjat, automatikusan jár számára a kollégium, az egyetemtől kapja a havi 9100 forintos alapösztöndíjat, a Márton Áron-kollégiumtól pedig – tanulmányi átlagtól függően – a 15–25 ezer forint ösztöndíjat.
Korábban az ösztöndíjszerződés egyik kitétele az volt, hogy ha a diák a diploma megszerzését követően nem tér vissza a szülőföldjére, köteles visszafizetni a tanulmányai során igénybe vett támogatást. Ezt a szigorítást 2003-ban eltörölték, jóllehet az ösztöndíjszerződés egyébként is csak a diploma megszerzéséig állt fenn, így éppen csak a Magyarországon töltött egyetemi évek idejére korlátozódott. Mivel a letelepedési engedélyhez szükséges, hogy valaki öt éven keresztül állandó jövedelemmel rendelkezzen Magyarországon, sokáig jellemző volt az is, hogy a határon túli egyetemisták éppen állami ösztöndíjukra hivatkoztak a hatóságok előtt.
– 2000 óta rendkívül komolyan nézik a visszatérés arányát, hiszen az ösztöndíjak kiadásának eredeti célja mégiscsak az, hogy a diákok a diploma megszerzése utána odahaza, szülőföldjükön vegyenek részt közösségük társadalmi életben – folytatja Vázsonyi Ottó. – Mivel mára már több szomszédos országban is működik magyar egyetem, az anyanyelven való továbbtanuláshoz nem feltétlenül szükséges Magyarországra jönni. A szakemberek szerint célszerűbb és indokoltabb volna, ha a határon túli egyetemistákat részképzés formájában vonnánk be a magyarországi felsőoktatásba. Ez egyébként a legtöbb határon túli civil és politikai szervezet elképzelésével is találkozik.
A rendszer működésének egyik sajátos velejárója, hogy miközben évről évre csökken a kiadott ösztöndíjak száma (jelenleg évente százötven alatt van), a határon túlról érkező diákok száma gyakorlatilag változatlan.
– Ha valaki nem nyeri el az állami ösztöndíjat – ebbe a csoportba tartozik a határon túli magyar diákok 80 százaléka –, kizárólag költségtérítéses képzésben vehet részt, még akkor is, ha a felvételi során olyan pontszámot ér el, amellyel magyar állampolgárként államilag finanszírozott képzésre lenne jogosult – teszi hozzá Vázsonyi Ottó. – Ezeknek a hallgatóknak nem jár kollégium, nem jár könyvtámogatás, és költségtérítést kell fizetniük. A pécsi egyetemen lehetőség van a költségtérítés 50 százalékos csökkentésének igénylésére, ehhez a különböző karok vezetői többnyire hozzá is járulnak.
Amennyiben Magyarország és az adott szomszédos állam közt nincs államközi szerződés, és a határon túli magyar diák nem nyeri el az állami ösztöndíjat, ugyanolyan feltételek mellett vehet részt a magyarországi felsőoktatásban, mint bármelyik másik ukrán, román vagy szerb állampolgár.
– Mindezektől eltérő szabályozás vonatkozik a 2004 óta európai uniós tagállam Szlovákiából érkezőkre – jegyzi meg Vázsonyi Ottó.
– Azok a szlovákiai diákok, akik korábban kezdték meg tanulmányaikat, a régi szabályozás szerint tanulhatnak, ám akik az utóbbi évben érkeztek, azoknak – a belső uniós megállapodások szerint – ugyanolyan jogaik vannak, mint a magyar állampolgároknak: havi rendszerességgel, normatív alapon kapják az egyetemtől az ösztöndíjat, részesülnek a könyvtámogatásban, s kollégiumért is ugyanúgy folyamodhatnak. Ez azonban nemcsak a felvidéki magyarokra, hanem bármely uniós tagállamból érkezőkre is vonatkozik. Azaz egy portugál vagy egy holland egyetemista a magyarországi felsőoktatásban jelentős előnyt élvez egy állami ösztöndíjjal nem rendelkező határon túli magyarral szemben.
A rendszer jelenlegi formájában tehát több hibát is hordoz magában. Hogy mi lenne jobb, ésszerűbb, azt nehéz volna megmondani. Az mindenesetre elvárható volna, hogy a határon túli magyar diákokat a magyar oktatási rendszerben semmilyen módon ne érhesse hátrányos megkülönböztetés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.