Csak az egóm egyik legrégibb, legféltettebb védekezési módját mutatom meg: az én tudatom nem úgy épült, hogy elbírja a barátság gyakorlását, mert a barátság fájdalomforrás. Ma már tudom, hogy a fájdalom fertőző, sőt ragályos, mert bizonyos ragaszkodásnak, közelségnek kell beférkőznie hozzá. Ha érzek, ha gondoskodom, ha szeretek, az élet bármikor szívcsúcson rúghat, amikor csak kedve tartja. Egyetlen mozdulatra, egyetlen mély érzelemre felnyílok a fájdalomnak, mint a hal. Úgyhogy egészében inkább nem vágyok rá – írja A. L. Kennedy Hát boldog vagyok című regényének főszereplője és elbeszélője, M. Jennifer Wilson, aki foglalkozására nézve rádióbemondó, és egy negyedmagával bérelt ház egyik szobájában lakik.
Egy napon új lakó érkezik az egyik megürült szobába. Furcsa fiú, idegenül, esetlenül mozog, és fényt bocsát ki magából. Kiderül, nem Martin ő, akit vártak, hanem Savinien de Cyrano de Berzerac, a korokkal előbb élt drámaíró. A két, magával és az emlékeivel viaskodó ember közel kerül egymáshoz. A lány kicsalogatja a házból a férfit, megmutatja neki a számára teljesen idegen várost. Savinien egy nap eltűnik, s amikor előkerül, lepusztult városrészekről, szörnyű körülmények között élő emberekről mesél. Kiderül, drogfüggő lett. A gyógyulás hosszú és megpróbáltatásokkal terhes ideje alatt egymásba szeretnek, hogy aztán a francia Sannois-ba utazzanak, ahol Cyrano visszatér a múltba.
A skót írónő, Alison Louise Kennnedy 1965-ben született Dundee-ban, ma Glasgow-ban él és dolgozik. Rendszeres szerzője olyan rangos brit lapoknak, mint a Guardian, a Telegraph, a Herald. Négy novelláskötete és három regénye jelent meg, de írt könyvet a bikaviadalok világáról és az 1943-as Death of Colonel Blimp című filmről is. Munkásságát többek között Somerset Maugham- és Encore-díjjal ismerték el.
A Hát boldog vagyok sokterű regény. Megjelenik benne Savinien hajdani és jelenkori tere, a huszadik század végi skót nagyvárosé, mely helyenként középkort idézően iszonyú, Jenniferé, amelyben egykori élmények, pótcselekvéseként megélt viszonyok, a blőd hírek, a reklámok, a csak beszélni tudó és akaró, cinikus politikusok foglalják el a főszerepet, valamint az együtt élő fiataloké. Ezek egymásra montírozása adja azt az érzékenyen rajzolt képet, amely az ezredvég fiatalságának hányódását és harmónia utáni sóvárgását mutatja meg, de nem csak a felszínt, a tüneteket felvillantva. Kennedy könyve jól felépített mű, pontos, helyenként fájdalmas, itt-ott kíméletlen, éppen ezért ellene hat a ma szokásos felszínes olvasásnak. Idő kell hozzá. De megéri.
(A. L. Kennedy: Hát boldog vagyok. Fordította: Mesterházi Mónika. József Attila Kör – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2005. 330 oldal. Ára: 2500 Ft.)

Megöltek egy nőt Budapesten