Eladható lenne a magyar vasút

Ma tárgyalja a vasúti törvény tervezetét az Országgyűlés. A módosítás lényege, hogy az új jogszabály az 1993 óta hatályban lévő irányelveket váltja fel. Kérdésünkre Fónagy János (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány közlekedési minisztere kifejtette, hogy elfogadhatatlan az új törvény tervezete, mivel jelenlegi formájában figyelmen kívül hagyja a vasút társadalmi jelentőségét, nem szolgálja a vidéki ember biztonságát, a vasutasok érdekeit, pusztán vállalattechnikai és gazdasági szempontokat vesz figyelembe. Fónagy közölte azt is: a törvény, illetve az európai uniós szabályok szakmai átvétele fontos, a jelenlegi tervezet ugyanakkor lehetővé teszi a magyar vasút teljes értékesítését, s figyelmen kívül hagyja az Országgyűlés hatáskörét és az állami felelősséget, ami elsősorban a közszolgálati személyszállítás fenntartása miatt fontos. Az előkészítőknek ellenben nagyon lényeges – tette hozzá –, hogy a vasút terheitől jövőre mentesüljön a költségvetés.
Ugyan a kormány azt hangoztatja, hogy a vasúti pályahálózat állami tulajdonban marad, ennek ellenére a törvénytervezetben ez a szándék nem egyértelmű. Három csoportra bontaná a magyar pályahálózatot az új törvény, ugyanakkor a tervezetben az szerepel, hogy „az országos vasúti törzshálózati vasúti pálya – ha e törvény másként nem rendelkezik – az állam kizárólagos tulajdonában áll”. Az egyéb országos törzshálózati vasúti pályákhoz viszont olyan fontos vonalak tartoznak, mint a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks vagy a Rétszilas–Szekszárd–Bátaszék, nem utolsósorban itt is megemlítik a Budapest–Debrecen–Záhony fővonalat. A mellékvonalak esetében az államnak legalább a többségi irányítást biztosító befolyással kell rendelkeznie.
Katona Kálmán, aki szintén az előző kormány idején volt közlekedési miniszter, tegnap közölte: az MDF szerint az országos törzshálózati vasúti pályáknak kizárólagos állami tulajdonban kell maradniuk, a mellékvonalak esetében pedig befolyás helyett az állami vagy önkormányzati többségi irányítási tulajdon az elfogadható. Katona nehezményezte, hogy a tervezetből kimaradtak az Országgyűlés döntési kompetenciái, a közszolgáltatás ellenértékének megtérítését az állam részéről pedig csak lehetőségként adja meg. Mivel az MSZP–SZDSZ-kormány nem teljesíti a MÁV-nak tett kötelezettségét, ezt akkor is számon kellene kérni, ha a nem fizető fél az állam.