Több mint 40 százalékkal emelkedtek a gázárak a kis- és középvállalkozóknak az idén. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ennek kétharmada a lakosságot fogja terhelni – jelentette ki interpellációjában Lázár Mózes. A fideszes képviselő elmondta, hogy tavaly harmincháromszor, idén háromszor döntöttek adóemelésről, amellyel összefüggésben a pékek is kilátásba helyeztek 10-15 százalékos áremelést. Dióssy Gábor felhívta a figyelmet, hogy hazánk földgázigényének 80 százalékát importból elégítik ki, így a világpiaci tendenciáktól nem függetlenítheti magát az ország. A gazdasági tárca államtitkára szerint az előző ciklusban a 75 százalékos olajipari áremelkedés 72,8 százalékát terhelték a lakosságra, míg az utóbbi három év 150 százalékos világpiaci áremelkedéséből az emberek csak 53,6 százalékot érzékeltek.
Budapestnek tempó kell, világvárost építünk – sorolta Demszky Gábor főpolgármester kampányszlogenjeit Wintermantel Zsolt, aki szerint a BKV járműparkja katasztrofális állapotban van. A fideszes politikus úgy vélte, miközben a tervezett 18 százalékos tarifaemelés miatt jövőre a 185 forintot is elérheti egy vonaljegy ára, addig a főváros Európa legdrágább közparkját építette meg 425 ezer forintos négyzetméteráron. Veres János pénzügyminiszter azt tanácsolta, ha Wintermantel növelni szeretné a közlekedési társaság normatív támogatását, más előirányzat terhére nyújtson be módosító javaslatot a költségvetéshez, ám előbb egyeztessen saját frakcióvezetőjével. Viszonválaszában az ellenzéki politikus a bátor kormányzás szlogenjére utalva így szólt, tudja, mi a bátorság: porral oltó nélkül felszállni egy autóbuszra Budapesten.
– A Tokaj Kereskedőház Rt.-hez tartozó, borpárlatkészítő és -sűrítő üzem privatizációjának előkészületeiről csiripelnek a seregélyek – mondta Koncz Ferenc (Fidesz), bicskanyitogatónak nevezve az MSZP „osztozni jó” szlogenjét. Veres János az elavult üzemi eszközökről beszélt, megerősítve Koncz információit, vagyis kedvező ajánlat esetén értékesíthetik a gyárat.
Az azonnali kérdések órájában sorozatban vonták felelősségre a kormányt a Fidesz képviselői, Mátrai Márta, Soltész Miklós és Bernáth Ildikó. Kifejtették, a luxusbaloldali Gyurcsány-kormány új családtámogatási rendszerében kevesebb pénzt kapnak a fizikai dolgozók átlagjövedelméből élő családok, a minimálbérből élők, a jövedelem nélküli családok és a nagycsaládosok. Kiemelték, a kabinet hároméves tevékenysége alatt a 619 ígéret ellenére tovább mélyültek a legszegényebbek és a leggazdagabbak között a jövedelemkülönbségek, 2,5-3 millió ember él a létminimum alatt (12 százalék halmozott szegénységben), 400 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, és 460 ezer forinttal emelkedett az egy főre jutó államadósság. Az idősotthonok támogatása 88 százalékkal csökkent, sorozatban zárják be a falusi iskolákat, és megszüntetik a halmozottan sérült gyermekek óvodáját. „Azt mondanám a miniszterelnök úrnak, ha itt lenne: bátorság, szíveskedjen elmondani az embereknek, hogy miért is csapták be őket!” – fogalmazott Mátrai Márta.
Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter közölte: a családtámogatási rendszer átalakításával a forrásokat nem elveszi a kormány, hanem összevonja és újra elosztja. Úgy vélte, a munkanélküliség azért emelkedett, mert korábban nem volt érdemes bejelentkezni a rendszerbe. Kifejtette: az idősotthonok támogatása igazságtalan volt, ezért kellett azt átalakítani. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter nagy vihart váltott ki Bernáth Ildikónak adott válaszával, amikor azt mondta: „Képviselő asszony nem munkanélküli, ne beszéljen a munkanélküliek nevében.”
Adódöntések. Az Országgyűlés szavazott a 100 lépés program keretében előterjesztett ötéves adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról, valamint a luxusadó bevezetésével kapcsolatos indítványokról. Az ellenzéki javaslatokat mindkét napirendi pontban elutasította a kormánytöbbség, mint ahogy Szijjártó Péter indítványát is. A fideszes politikus előterjesztése arról szólt, hogy a magántulajdonban lévő, húszmillió forintnál nagyobb értékű uszodák után is fizessék a luxusadót a tulajdonosok.
Úti beszámoló
Áttörésként értékelte Gyurcsány Ferenc a közös román–magyar kormányülést, mivel szerinte az ott meghozott döntésekkel egyidejűleg vállaltak felelősséget a határon túli magyarokért és a Kárpát-medencei régió stabilitásáért. Szerinte a múlt heti bukaresti eseményen annyi munkát végeztek el, mint az utóbbi hét-nyolc évben összesen. Közölte, ez tette lehetővé, hogy megnyíljon a csíkszeredai magyar főkonzulátus, Sepsiszentgyörgyön a bukaresti kulturális intézet helyi szerve, valamint megállapodjanak a Sapientia Egyetem vonatkozásában is. A pártok részéről Kocsi László (MSZP), Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Dávid Ibolya (MDF) sikeresnek értékelte a két kabinet együttes ülését, de utóbbi hozzátette: reméli, hogy a bejelentések nem csak szavak maradnak. Áder János (Fidesz) szerint nem baj, ha Gyurcsány Ferenc úti beszámolót tart a parlamentben, még akkor sem, ha azt a rossz lelkiismerete diktálja. – Tavaly hazug kampányt folytatott a magyar kormány saját nemzete ellen – emlékeztetett a politikus, s azt kérte a kormányfőtől, állítsák be a költségvetésbe a csíkszeredai konzulátusra szánt pénzeket. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a Sapientia Egyetemtől 600 millió forintot vont el ez a kormány, míg összességében 25 százalékkal csökkentették a határon túli magyarok támogatását.
