Bár a kormány megerősítette elkötelezettségét az euró 2010-es bevezetése mellett, a bejelentéshez nem kapcsolódtak konkrét intézkedések – figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tegnapi közleménye. A testület – amelyben a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által javasolt tagok is kifejtik véleményüket – úgy látja, hogy a magyar gazdaság távolabb került az euró bevezetését lehetővé tevő pályától. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a bizonytalanság a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét és felzárkózását illetően – mutat rá a közlemény, amely hangsúlyozza: a költségvetésitörvény-javaslatban kitűzött hiánycél a korábbi felzárkózási programban vázolthoz képest magas, ráadásul felfelé mutató kockázatok övezik, ahogyan ezt az Európai Bizottság legfrissebb elemzése is megállapította. A tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatok alapján úgy látta, nem folytathatók az eddigi hónapok kamatcsökkentései, ezért változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat hatszázalékos szintjét.
*
A testület döntését ismertető Járai Zsigmond jegybankelnök tegnap hangsúlyozta: veszélyes folyamatok bontakoznak ki a magyar gazdaságban, a kormány által kitűzött hiánycélok várhatóan sem az idei, sem pedig a jövő évben nem valósulnak meg, s hazánk folyamatosan eltér az általa vállalt felzárkózási pályától. Mint fogalmazott, a tíz új uniós tagállam közül Magyarország felel meg a legkevesebb euróbevezetési követelménynek. Járai elmondta, hogy a monetáris tanács megtárgyalta a hazánk ellen folyó túlzott deficiteljárás részleteit, továbbá azt, hogy az elmúlt időszakban az MNB rendszeresen felhívta a kormány figyelmét az államháztartási hiány állapotára.
Az eseményeket kommentáló hazai és külföldi elemzők szerint hazánk makrogazdasági problémái, valamint a nemzetközi befektetői környezet jelenlegi folyamatai miatt az idén már nem várható további kamatcsökkentés, sőt nem kizárt, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelésre kényszerül az elkövetkező hónapokban.
A piacon uralkodó pesszimista hangulatra hívta fel a figyelmet az OTP Bank elemzési központja, amely úgy látja, hogy ennek hátterében a magyar gazdaság egyensúlyzavarai és a feltörekvő piacok egyre kedvezőtlenebb megítélése áll. Ezt a borúlátást támasztotta alá az Európai Bizottság múlt héten kiadott elmarasztaló értékelése is, amelyből még a korábban vártnál is pesszimistább kép rajzolódik ki az államháztartási hiány alakulásával kapcsolatban – írják a pénzintézet elemzői, akik szerint Veres János pénzügyminiszter nyilatkozatai arra utalnak, hogy a kormány inkább elfogadja a kritikát, azaz nincs kormányzati szándék további kiadáscsökkentésre. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Dwyfor Evans, a Bank of America alelnöke, aki a távirati irodának nyilatkozva kifejtette: valószínűtlen, hogy a magyar kormány a közeljövőben módosítja a költségvetési előirányzatokat, ezért év végéig kevés az esélye egy további kamatcsökkentésnek.
A kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb befektetőháza, a Dresdner bankcsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy a piaci hangulat romlása és a forint gyengülése szűkre szabta a jegybank mozgásterét, miközben az uniós figyelmeztetések ellenére az államháztartási hiány jövőre megközelítheti a GDP hét százalékát.
Lengyel euró. Megerősítette a 2010-es eurócsatlakozást Lengyelország – jelentette be tegnap a lengyel miniszterelnök-jelölt. Kazimierz Marcinkiewicz hangsúlyozta: kormánya megbízatása alatt az ország teljesíteni fog minden euróövezeti feltételt.
Deficites euróövezet. Augusztusban is deficites volt az euróövezet összesített folyó mérlege: szezonális kiigazítás nélkül 2,9 milliárd eurós, szezonális kiigazítással 6,6 milliárd eurós hiánnyal. Az augusztusi hiányért az okolható, hogy az áru-külkereskedelem egymilliárd eurós többletét és a szolgáltatás-külkereskedelem 2,6 milliárd eurós többletét meghaladta a jövedelemszámla 4,5 milliárd eurós deficitje és a folyó átutalások 5,6 milliárd eurós hiánya – jelentették az Európai Központi Bankban tegnap. (MTI)

Több embert dolgoztatott és tartott fogva egy testvérpár nógrádban