Tegnap éles hangú kritikát fogalmazott meg hazánkkal szemben a Világbank is, amely a térség negatív példájaként említette Magyarországot. A Financial Times szaklap szerint pedig hazánk számít a régió egyik legkockázatosabb országának.
A Világbank elemzői úgy látják, Lengyelország, Csehország és Szlovákia jól halad a költségvetési hiánycél teljesítése felé. Magyarországra azonban ez a megállapítás nem igaz, mert hazánk megint eltér majd az államháztartási céloktól a bevételek folyamatos túlbecslése miatt, valamint azért, mert nem sikerült a kiadások egy részét a költségvetésen kívülre helyeznünk.
*
A jövő évi büdzsével kapcsolatban a Világbank a megfelelő intézkedések hiányára figyelmeztetett, megjegyezve, hogy a 2006-ra kitűzött célok elérése érdekében nem tettek meg mindent Magyarországon.
Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg tegnap Oliver Weeks, a Morgan Stanley befektetőház elemzője, aki szerint a kormány ígéretei ellenére jövőre sem történik meg a hiány szükséges mértékű csökkentése, ezért a deficit 2006-ban a GDP tíz százaléka fölé emelkedhet. Az elemző az eddigi legdrasztikusabb hiány-előrejelzést a portfolio.hu internetes portálnak azzal indokolta, hogy a hivatalos, 4,7 százalékos hiánycélba a Pénzügyminisztérium nem számolta bele sem a Gripen-beszerzéseket, sem pedig az autópálya-építések túlnyomó részének költségvetési terheit. A tényleges hiányszámot Weeks szerint az is növelheti, hogy az új kormány azokat a garanciavállalásokat és hiteleket – így például a nagy állami vállalatok adósságait – is beszámolhatja majd az aktuális hiányba, amik ott jelenleg nem szerepelnek.
A magyar gazdaság problémáival foglalkozott tegnap a Financial Times is. A tekintélyes nemzetközi pénzügyi lap szerint a feltörekvő piacok közül Magyarország és Törökország számít a legkockázatosabbnak, ezekben az országokban a befektetők egy potenciális válság kirobbanásától tartanak. A cikk Tim Leenek, a Pi Economics közgazdászának megállapításait közölve rámutat: a GDP nyolc százalékát is meghaladja a magyar folyó fizetési mérleg hiánya, amit a külföldi befektetők finanszíroznak. A Financial Times megjegyzi: miközben a magyar adósságpapírokba 1998 óta beáramlott külföldi tőke 16,7 milliárd dollárt ért el, a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai összesen 17,9 milliárd dollárt tesznek ki. A forint sebezhetőségével kapcsolatban a lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a jegybank sem lesz képes megvédeni a magyar valutát a leértékelődéstől abban az esetben, ha a külföldiek úgy döntenek, hogy kivonják befektetéseiket az országból.
Európa legnagyobb bitelminősítője, a Fitch a hazánk és Törökország közötti párhuzamra figyelmeztet, megállapítva, hogy mindkét ország nagymértékben függ a külföldi befektetőktől, a magas ikerdeficitet, azaz az államháztartási és a folyó fizetési mérleg együttes hiányát döntően e kör vásárlásai finanszírozzák.
Újabb uniós bírálat a láthatáron. A helyi iparűzési adó, az áfaarányosítási rendelkezés és a cégtelefon áfájára vonatkozó rendelkezés mellett a faktoringtevékenység hazai áfaszabályozása is ellentétes az uniós irányelvekkel. A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég véleményére hivatkozva a Világgazdaság tegnap közölte: a brüsszeli előirányzatokkal ellentétes rendelkezés miatt újabb bírálat érheti a pénzügyi kormányzatot, amely azonban meg sem próbálja orvosolni a problémát, ugyanis a november 7-én elfogadásra kerülő adócsomagban nem található erre utaló módosítás.
