A bíróságra ment az államfő

Egyszer sem nevezte igazságszolgáltatásnak a bíróság ítélkező munkáját tegnap, Markó utcai látogatása idején Sólyom László köztársasági elnök. A Legfelsőbb Bíróság, a megyei és a táblabíróságok vezetőinek részvételével megtartott találkozón az ítélkezés vitatott kérdéseiről esett szó.

2005. 11. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államfő mindvégig jogszolgáltatásról beszélt, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy ezt az egyik legfontosabb állami szolgálatnak tartja. „A bíró önállóan értelmezi és fejleszti a jogot, ő az, aki megmondja, mi az élő jog” – tette hozzá a függetlenség lényegéről szólva. Sólyom László szerint az anyagi feltételek másodlagosak, a számítógép is főként a szemlélet miatt fontos. „Azért, hogy a bíró ne diktálja, hanem gépbe írja az ítéleteket, a fogalmazó pedig egy perc alatt kikereshesse, mi van Strasbourgban vagy akárhol, hogy azt figyelembe lehessen venni.”
A köztársasági elnök szerint a Legfelsőbb Bíróságnak el kell viselnie, ha az Alkotmánybíróság felülvizsgálja az LB jogegységi határozatait. Amióta ugyanis az AB másfél hete megsemmisítette az első ilyen döntést – a pótmagánvádról szóló határozatot – több tiltakozás hangzott el. Ezek szerint az alkotmánybírák túllépték hatáskörüket. Sólyom László emlékeztetett: ha kötelező rendelkezésről van szó – legyen az törvény vagy minisztériumi körlevél, esetleg jogegységi határozat –, akkor az felülvizsgálható. A bíróság sem függetlenítheti magát az alkotmánytól.
A köztársasági elnök megemlítette, hogy 1990-ben járt utoljára az LB dísztermében – a tegnapi találkozó színhelyén –, azután, hogy alkotmánybíróvá választották. „Fagyos utálat fogadott” – emlékezett, hozzátéve: a bírák már akkor tartottak attól, hogy az alkotmánybírák majd fölülvizsgálhatják az ő döntéseit. Közölte: nincs szó a két testület konfliktusáról. Sőt az ítélkező bírák is mind gyakrabban hivatkoznak az alkotmányra. Ez szerinte nagyon fontos, különösen a személyiségi és a büntetőügyekben. Sólyom hangsúlyozta azt is: az AB, a bíróságok és az ombudsmanok alkotmányvédő tevékenységének egységet kell alkotnia.
Az államfő szóvá tette: örül, hogy Lomnici Zoltán az ítélkezés gyorsaságáról nyilatkozik, ám az, hogy az országot elmarasztalják Strasbourgban, elhúzódó ügyekre utal.
Az államfő szerint túlságosan zárt a bírói pálya, tapasztalt ügyészek, ügyvédek alig kerülnek a bírói karba.
Lomnici Zoltán úgy látja, most tényleg ők nevelik az utánpótlást, de a korábbi években érkeztek szakemberek más jogászi pályákról is. A főbíró leszögezte, hogy a szakmai vitákat le kell zárni, az AB mindig is a bírói függetlenség védelmezője volt. Az LB elnöke támogatta az államfő javaslatát, amely szerint a határon túl élő magyar nemzetiségű joggyakornokoknak módot kell adni, hogy itteni bíróságokon dolgozva megismerjék a hazai jogi szakkifejezéseket. Csak így valósulhat meg a kinti magyar nyelvű ítélkezés.
Sólyom László csütörtökön a Legfőbb Ügyészségre látogat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.