Szabó Lajosnak, a Központi Kárrendezési Iroda főigazgatójának Jól halad a kárrendezés (Magyar Nemzet, november 11., 19. oldal) című olvasói levelére reagálnék.
A 6500 hátralévő határozatra való hivatkozás sajnálatos hiátusról tanúskodik. Ugyanis a 31/2003. kormányrendelet rossz és pazarló módon rendelkezik az egyébként is törvénysértő határozathozatalról. Államigazgatási jogkörben hozott határozatot módosítani az eljárási törvény szerint egy évig lehet, márpedig a fenti rendelet olyan ügyekre vonatkozik, amelyekben a kárpótlási és nem kárrendezési alaphatározat négy-öt évvel korábban már jogerőre emelkedett. Az erre való hivatkozás mint sikermutató a valóság elfedése. Hiszen a lényeg a jogosult részére a kárpótlás kifizetésének a ténye. Ez pedig a határozathozatallal köszönő viszonyban sincs. Amikor e kérdésben nyilatkoztam, a kifizetések hátralékának nagyságrendje megfelelt a tényeknek. Még ma is jó tízezer elintézetlen kérelem kifizetése várat magára. (Nem beszélve a teljesítés nélkül, a címzettel bármely okból elvesztett kapcsolat miatt viszszaérkezett kárpótlási pénzekről.) Így nem szabad félrevezetni az évtizedek óta kárpótlásra várókat. Az átszervezés valakinek régi álma lehet. Az biztos, hogy a munkatársak létbizonytalanságát sikerült előidézni. Ami az irattár további sorsát illeti, csupán rövid megjegyzést kívánok tenni: már a bölcs rómaiak ismerték és megfogalmazták, hogy si tacuisses, philosophus mansisses (Ha hallgattál volna…). Az irattárt vezető kiváló szakember döntött: távozik.
Számítani az Európa-tervre 2005-ben – naivitás. Az iratok – a XX. század második fele jellemző törvénytelenségeinek bizonyítékai – kallódása előre látható volt. Pedig a valós történelem nagy igényt tart erre mint forrásra a sérelmet szenvedett üldözöttek érdekében is. Így is szól erről az a levél, amelyet a miniszterelnöki kabinetiroda 2004. október 13-án keltezett és amely még aznap megérkezett 1–2/2609/2/2004. számon Apatini Kornélné helyettes államtitkártól a társadalmi kollégium elnökéhez.
Az átszervezést, annak jogosságát, eredményességét és következményeit nem valószínű, hogy a főigazgató fogja elemezni. A 130, illetve 60 szakmai munkatárs már most sem érzi, joggal, biztonságban magát.
Hát így áll a helyzet a jól haladó kárrendezésben.
Menczer Gusztáv, a társadalmi kollégium elnöke, Budapest

Elhunyt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke