Tony Blair ezen belül a kelet-európai új EU-tagoknak szánt strukturális juttatások tízszázalékos csökkentését próbálja majd eladni – írta tegnap a The Daily Telegraph.
Tony Blair régóta fáradozik azon, hogy elérje az EU költségvetésének csökkentését és a közös mezőgazdasági politika reformját, elsősorban a franciák és – legalábbis Gerhard Schröder kancellársága alatt – a németek részéről. Most azonban, amikor a jövő évi uniós költségvetés csökkentését szorgalmazza, javaslatával az EU legújabb tagállamait: a kelet-közép-európai és balti országokat veszi célba. Blair bizonyos diplomáciai kockázatot vállal, amikor sokak szemében zsarolásnak tetsző taktikához folyamodik.
Tisztában van azzal, hogy ezek az országok sürgősen tudni akarják, mire számíthatnak az EU részéről, nincs sok idejük az alkudozásra. Ezzel szemben a magyarok, a lengyelek, a csehek, a szlovákok és más közép-európaiak újra meg újra támogatták Nagy-Britannia szabadkereskedelmi és atlantista kereskedelmi, illetve külpolitikáját.
*
A brit EU-elnökség lejáróban van, és Blair azt akarja, hogy a december közepén tartandó brüsszeli EU csúcstalálkozó végleges döntést hozzon a költségvetésről. Brit meglátás szerint az új tagállamok gazdasága nem is tudná megemészteni az eredetileg javasolt büdzsében foglalt strukturális segély rájuk eső részét.
Blair ezeket a csökkentéseket a júniusi EU-csúcson általa megtorpedózott (871 milliárd eurós) költségvetési tervezethez, illetve az uniós bizottság eredeti terveihez képest próbálja elérni abból a célból, hogy fel lehessen oldani a költségvetési patthelyzetet.
A tekintélyes jobboldali brit napilap cikke szerint Blair tisztában van azzal, hogy bármilyen költségvetési alkunak része kell hogy legyen a London által felvett évi 3 milliárd fontos brüsszeli visszatérítés legalább részleges feladása.
Franciaország hallani sem akar a neki járó mezőgazdasági támogatások csökkentéséről, a Financial Times viszont úgy tudja, a nyolc új kelet-európai EU-tagállam nem hivatalosan már jelezte, hogy hajlandó lemondani bizonyos összegekről, ha az elősegíti az egyezség megkötését. Ez az ajánlat azonban már nem él, érvényét vesztette azzal, hogy a megállapodás ezzel együtt sem jött létre – mondta ugyanakkor a közelmúltban az MTI kérdésére válaszolva Baráth Etele, az uniós ügyekkel foglalkozó magyar miniszter.
Az Európai Bizottság mindeközben óva intett a költségvetés-tervezet megnyirbálásától. A brüsszeli bizottság arra is rámutatott, nem szerencsés egészen átalakítani a büdzsét most, amikor minden tagállam és az unió számára is az a legfontosabb, hogy mielőbb meglegyen a hétéves keret.
Surján László néppárti EP-képviselő lapunk megkeresésére mélységesen elítélendőnek nevezte, hogy a brit elnökség csak december 5-én teszi le az asztalra költségvetési tervezetét, két nappal később viszont a pénzügyminisztereknek már véleményt kellene formálniuk róla. „A buktatók, a nemzeti kihatások elemzése lehetetlen. Ez az eszi, nem eszi, nem kap mást taktikája” – vélte a politikus. Az Európai Parlament ugyanakkor kiszámította, hogy a testület a tanács döntése nélkül is vállalni tud egy olyan keretösszeget, amely ebben a formában is többet nyújt, mint amennyit az el nem fogadott luxemburgi kompromisszum vállalt volna. „Ez hadüzenet a parlament és a tanács között” – fogalmazott Surján László.
origo.hu
Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el
