Tele van sötét foltokkal a 444 és a Telex finanszírozása

A CÖF–CÖKA álláspontja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerkesztőségeket, illetve civil szervezeti hálózatokat is vizsgáljon – mondta ifj. Lominci Zoltán. A CÖF–CÖKA szóvivője beszédesnek nevezte az általuk megvizsgált adatokat arról, hogy milyen pénzek jutottak ezekhez a szervezetekhez.

– Korlátlan anyagi lehetőségekkel rendelkeznek a külföldről finanszírozott NGO-k, amelyek nemcsak meggyőződésünk szerint jelentenek veszélyt hazánk szuverenitására, hanem erre a Szuverenitásvédelmi Hivatal is többször felhívta a figyelmet – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvání (CÖF–CÖKA) szóvivője a szervezet sajtótájékoztatóján. Mint mondta, ezek a szervezetek a különböző fórumokon a CÖF–CÖKA ellen is rendszeres támadásokat indítanak. 

ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: Bach Máté)

A szóvivő egyértelműnek nevezte, hogy a forrásoknak az eredete nem tisztázott, és nem véletlen, hogy a Soros-alapítványoknál számtalanszor felvetődött a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozásának a gyanúja. Példaként említette, hogy olyan, Izrael-ellenes szervezeteket támogatott a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata, amelyeket Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya tiltólistára helyezett. Ennek az oka, hogy a terroristákat közvetett módon segítő szervezetek kaphattak olyan globalista pénzeket, amelyek kifejezetten szembenálltak Izrael nemzetállami törekvéseivel és nemzetbiztonsági érdekeivel. 

Jelezte, hogy nem tapasztalható transzparencia az NGO-k részéről, és részben ennek is köszönhető, hogy 2023-as adatokból tudott dolgozni a CÖF–CÖKA a feltáró munkája során. Megjegyezte, hogy figyelembe vették a jogszabályi kötelezettségeket is, így olyat nem várhatnak el egyetlenegy szervezettől sem, amit a jogszabály nem ír elő.

Azonban ifj. Lomnici a 2023-as adatokat is beszédesnek nevezte. Kiemelte, hogy az állítólag Budapestről már elköltözött CEU alapítványa 2023-ban több mint hárommilliárd forintos bevételre tett szert. De az Ökotárs Alapítvány, az Oltalom Karitatív Egyesület, és a Partizán Rendszerkritikus Tartalom Előállításért Alapítvány közel egymilliárd forintból gazdálkodott.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki tartalmakat gyártó, a magyar ellenzéket segítő szervezetek jóval nagyobb büdzsével rendelkeznek, mint az ellenzéki pártok. 

A hazai dollármédia kapcsán ifj. Lomnici elmondta, hogy Magyar Péternek és a Tisza Pártnak legfőbb szekértolói, a a 444 és Telex mögött álló cégeknek a bevételeit is áttekintették. Ismertette, hogy a 444 mögött álló Magyar Jeti Zrt. annyiból volt transzparensebb a Telex.hu Zrt.-nél, hogy maga hozta nyilvánosságra az adatokat, és azt a furcsa trükköt nem játszotta el, hogy többnyire az olvasók adományaiból lennének eltartva.

A Magyar Jeti Zrt. 2024-ben 1,5 milliárd forintból gazdálkodott, de a szóvivő megjegyezte, hogy Soros György szoros szövetségesei még mindig jelen vannak a cégben, mintegy felvigyázóként.

A Telex.hu Zrt. kapcsán több érdekességet találtak, így például azt is, hogy a 2020-as 70 millió forintról 2025-re 1,1 milliárdra nőtt a bevétele. Ami pedig még érdekesebb, hogy 140 millió forint az külföldi pályázati pénz 140 millió forint, az olvasói támogatás pedig 500 millió forint.

Gyanús, hogy akár az ellenzéki szereplőkről, Juhász Péterről, Hadházy Ákosról vagy Magyar Péterről van szó, akár a dollármédiáról, az olvasói támogatások olyan brutális méreteket öltenek ezeknél a szervezeteknél és személyeknél, amely köszönőviszonyban sincs azzal a propagandájukkal, hogy Magyarországon egyre kevesebben tudnak megélni a fizetésükből. Ehhez képest ha kalapozásról van szó, ezek a szervezetek és személyek pillanatok alatt több tíz vagy akár százmillió forintot meg tudnak mozdítani mikroadományokkal

– tette hozzá.

Emiatt a CÖF-CÖKA álláspontja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem csak kft-ket és alapítványokat, hanem ezek mellett meglévő entitásokat, szerkesztőségeket, illetve civil szervezeti hálózatokat is vizsgáljon.

Zsoldossá váltak a szavazókat eláruló képviselők

– Az ellenzéki pártokkal szövetkező és a magyar szuverenitást támadó álcivil szervezetekkel ellentétben a CÖF-CÖKA elutasítja a külföldi támogatásokat és magyar költségvetési pénzekből sem részesül – mondta Csizmadia László a sajtótájékoztatón. A CÖF-CÖKA elnöke egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a „semmit rólunk, nélkülünk” szlogenjük, illetve a velük egyetértő polgárok nézete mindenkor kizárja annak lehetőségét, hogy pártot alapítsanak és hozzáfűzte, hogy identitásuk töretlen, sosem vezérelte őket a hatalom megszerzése.

Célként fogalmazta meg többek között a jogállamiság intézményrendszerének erősítését, értékek, érdekek mentén a szuverenitást szem előtt tartva. 

Hangsúlyozta, hogy az álcivil alapítványok, az ellenzéki pártokkal a legitim kormány leváltására szövetkeztek, háborút fenntartó, birodalmat alakító, illegális honfoglalást segítő, kontraszelektált politikát folytató vezetők lába elé vetik hazánk szuverenitását. Szerinte a választóikat eláruló képviselők zsoldossá váltak és kufárok módjára szolgálnak idegen érdekeket.

Elmondta, hogy a CÖF-CÖKA 2009-es alapítása óta nem kért és nem kapott támogatást külföldről, állami cégektől pedig kizárólag kétoldalú szerződéssel, szponzorálás alapján. Csizmadia László hangsúlyozta, hogy ebbe a körbe tartozik az MVM-től olyan kisfilmek készítésére kapott támogatás, melynek köszönhetően a magyar polgárok 1 százalékos személyijövedelemadó felajánlásaival 10 százalékkal nőttek annak a nemzeti együttműködési alapnak a lehetőségei, melyből ma mintegy 6000 civil szervezet kap támogatást. Sikerként értékelte, hogy a CÖF-CÖKA 2023-tól már magyar állami vállalatoknál sem pályázott semmilyen támogatásra.

Az elnök célként fogalmazta meg, hogy az álcivil szervezetek mutassák be, milyen külföldi támogatásokban részesültek.

Csizmadia László a tájékoztatón bejelentette, hogy ötmillió forintos adományt ajánlanak fel az erdélyi árvízkárosultak számára és azt is szorgalmazta, hogy az élelmiszeriparban és a kereskedelemben bevezetett árstopot, árréstopot bíráló külföldi tulajdonban lévő áruházláncok ellensúlyozására, állami segítséggel a magyar élelmiszerláncokat erősítsék.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Facebook)