Mivel az amerikai űrrepülőgépek jövő őszig a Földön maradnak, az oroszok közölték a NASA-val: a jövő évtől már nem áll szándékukban ingyen fuvarozni az ISS-re amerikai kollégáikat. A NASA Szojuz-extramegrendeléseit azonban Washington ez idáig nem engedélyezte, mert Moszkva nukleáris technológiákat szállított Iránnak. Egy 2000-es törvény szerint egyetlen amerikai cég sem vásárolhatott semmiféle orosz „űr know-how-t” az orosz export időtartama alatt. A krónikus pénzszűke azonban Moszkvát engedményekre késztette, amihez nagyban hozzájárult az iráni elnök Izraelnek címzett fenyegetése is. Az amerikaiak azért támogatják kisebb-nagyobb megrendelésekkel az orosz nukleáris és űripart, hogy a szakemberek ne széledjenek szét, és ne adjanak el fejlett technológiát a világ azon tájain, amelyeket Washington ellenségesnek ítél. Az orosz űrhivatallal megkötendő egyezmény lehetővé teszi, hogy a NASA rendelkezésére (is) álljanak a Szojuz űrhajók legkésőbb 2012-ig.
Szintén a pénzhiány motiválja azt az orosz bejelentést, hogy 2009-ben bezárják a távol-keleti Szvabodnij rakétabázist. Nem sokkal a Szovjetunió szétesése után – Bajkonur „külföldre” kerülésével és annak pótlására – ezt a komplexumot kívánták űrrepülőtérré kiépíteni, de a terv nem valósul meg. A lekötött műholdbérindításokat még végrehajtják az elkövetkezendő években.
Nyikolaj Szevasztyjanov, az Enyergija igazgatója a RIA Novosztyinak adott interjújában viszont már egy új rakéta-indítóhely felépítéséről és a közeljövő terveiről számolt be. Ennek közvetlen előzménye, hogy a Space Adventure cég – amely űrturisták toborzásával és repültetésével foglalkozik – 100 millió dollárért (körülbelül 20 milliárd forintért) meghirdette egy expedíció megvalósítását a Hold megkerülésére orosz technikai közreműködéssel.
– Reméljük, hogy hamarosan megalapozhatjuk a hosszú távú bolygóközi űrrepüléseket, és új starthelyről indulhatunk a Hold felé, természetesen új űrhajókkal – mondta Szevasztyjanov az ISS 11. személyzetének fogadásakor.
A mostani egyhetes turistajegy 20 millió dolláros árának ötszöröséért (20,1 milliárd forintért) kéthetes űrutazáson vehet részt az a két jelentkező, aki hajlandó – fejenként – ennyit fizetni a kalandért. Az utasok a pénzükért egy hetet töltenének a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, majd a Szojuz–TMA űrhajón orosz parancsnok felügyelete alatt repülnének tovább a Holdhoz. Az égitest megkerülése után – miközben láthatnák annak bolygónkról sohasem látható felét – visszatérnének a Földre. Szevasztyjanov szerint az első üzleti holdkerülést már 2008-ban végrehajthatják, hiszen az Enyergija cég a szerződés aláírásától számítva 18–24 hónapon belül el tudja készíteni a szükséges űreszközöket, felszereléseket.
Egy hét múlva indul a Venus Express. Várhatóan november 9-én indítják útnak a kazahsztáni Bajkonurból a Venus Express európai űrszondát, amelynek felbocsátása műszaki okok miatt hiúsult meg október 26-án. A szonda áprilisban éri el úti célját, majd a Vénusz körüli pályára állva kezdi meg tudományos feladatainak elvégzését, főleg a légkör vizsgálatát. (MTI)
