A Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. üzemi tanácsa (üt) a Legfőbb Ügyészséghez (LÜ) fordult vizsgálatot és intézkedést kérve a BA Rt. privatizációja kapcsán, az állami vagyon védelmében. Mit tartalmaz a beadvány?
– Tételesen és alaposan górcső alá vettük a privatizációról, az ahhoz kapcsolódó egyéb, az államháztartásról szóló törvényeket, valamint a polgári törvénykönyvet. Beadványunkban pontról pontra végigmentünk azokon a törvényhelyeken, amelyek alapján azt kértük az LÜ-től, hogy a BA Rt. privatizációja tárgyában rendeljen el vizsgálatot, s a törvényes rend, valamint a közérdek védelmében tegye meg a szükséges intézkedéseket.
– Mi az üzemi tanács véleménye a privatizációról?
– Álláspontunk szerint – amelyet a cég öt reprezentatív szakszervezete is egyhangúlag támogat – az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a hatályos jogszabályok szerint nem értékesítheti a BA Rt. részvényeit. Mégpedig azért, mert azok véleményünk szerint nem tartoznak a privatizációs törvény hatálya alá. Tehát ebben az esetben az ÁPV Rt.-nek a BA Rt. részvényeire vonatkozó értékesítési kötelezettsége, illetve jogosultsága erőteljesen megkérdőjelezhető. Amennyiben az ÁPV Rt. nem rendelkezik jogszabályi felhatalmazással e részvények értékesítésére, úgy a privatizációs folyamat eredményeként megkötött, a részvények átruházására irányuló szerződés semmis. Az a helyzet, ami ma van, bizonytalanságot teremt, illetve egy későbbi olyan perre ad okot, amely mindenki, ám főleg az ország számára hátrányos.
– A kormány mindenképpen még az idén le akarja zárni a tranzakciót. Már decembert írunk, nem gondolja, hogy a beadvánnyal elkéstek egy kicsit?
– Bízunk benne, hogy még nincs késő. Sőt úgy látjuk, helyesen cselekedett a Pénzügyminisztérium, amikor a BA-tender eredményeként befolyó költséggel idén már nem, csak 2006-ban számol. Én sem volnék annyira biztos a tulajdonosok helyében, hogy ebben a formában egyáltalán lebonyolítható-e a tender.
– Ez sokat sejtető mondat. Mire gondol pontosan?
– Pusztán arra, hogy az ügyészség eleget tesz a beadványunkban kérteknek, és a vizsgálat végén helyt ad álláspontunknak. Még arra is sor kerülhet, hogy végül az Alkotmánybíróságon köt ki az ügy.
– A most ismertetett véleményüket a korábbi, ÁPV Rt.-vel való tárgyalássorozat alkalmával nem ismertették?
– Dehogynem. Az ÁPV Rt. részleteiben ismeri ezen aggályainkat, hiszen az év folyamán többször átnyújtottuk nekik, ám nem kívántak rájuk érdemben válaszolni. Azt mondták, jogszerű, amit csinálnak. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy nem az. Hangsúlyozom, a BA Rt. részvényei nem privatizálhatók, annál kevésbé, mivel a jogalkotónak nem ez volt a szándéka, amikor a BA Rt.-t vagy a HungaroControlt (HC) megalapította. Kizárólag a nemzetközi jogszabályoknak kívánt megfelelni, amely azt írta elő, hogy a repülőtér-üzemeltetést és a légiirányítást ne egy cég végezze.
– Magyarul le kellett választani a Malévról ezt a két tevékenységet?
– Igen. A nemzetközi, úgynevezett ANEX-előírások alapján 1973-ban meg kellett alakítani az LRI-t. Most pedig annak kellett megfelelni, hogy a légiirányítás is leváljon, illetve ne egy minisztérium által irányított legyen a nemzetközi repülőtér, hanem a versenypiaci kihívásoknak is megfeleljen. S ezért sincs benne a privatizálható vagyon körében. Az Országgyűlés egyébként éppen nyáron módosította részben ezt a jogszabályt.
– Mire számítanak, mikorra születhet döntés az ügyészségen?
– A sajtóból értesültünk arról, hogy a BA Rt. kapcsán már más beadvánnyal is fordultak a Legfőbb Ügyészséghez. Ennek határideje januárban jár le. Arra számítok, hogy a mi beadványunkat is mellé csatolják, és megnézik, van-e lehetőség arra, hogy ezt gyorsan lezárják. Amennyiben az ügyet aggályosnak találják, gondolom, fel fogják szólítani az ÁPV Rt.-t, hogy tartózkodjon mindenféle olyan cselekedettől, ami visszafordíthatatlanná teszi a BA Rt. sorsát.
– De ha erre januárban kerül sor, és még ebben a hónapban lezárják a tranzakciót, akkor mi történik?
– Ebben az esetben az ÁPV Rt.-t kell megkérdezni arról, hogy vállalják-e a felelősséget a történtekért. Ha nem, akkor biztosan személyi felelőse lesz a dolognak, mert azt ők is tudják, hogy ez nincs teljesen rendben. A Legfőbb Ügyészségnek talán fognak tudni adni valamilyen magyarázatot.
– Mit gondolnak a BA Rt. dolgozói a cég ilyen formában történő privatizációjáról?
– Azt, hogy az nem a munkavállalók érdekeinek megfelelő. Magával a privatizáció alapjával is problémájuk van. Ezt onnan tudjuk, hogy a BA Rt. munkavállalói körében szavazást folytattunk le a kérdésről az üzemi tanács szervezésében. Ennek során derült ki, hogy a munkavállalók 93,6 százaléka elutasítja a privatizáció jelenlegi formáját.
– Miért?
– Azért, mert nem támogatják azt a stratégiát, amit a tulajdonos, illetve a jövendőbeli tulajdonosok felvázoltak. Azaz nem támogatják a cég sok részre szabdalását. Azt, hogy a BA Rt. egy holdingcég legyen, ahova a bevételek többsége centralizálódik, majd az üzemeltetési feladatokat, illetve az egyéb tevékenységeket sok száz kft.-ben végezzék a munkavállalók. Ma már tudjuk, hogy Magyarországon ezeknek a kis kft.-
knek mennyi a létjogosultságuk. Tudjuk, hogy milyenek a munkakörülmények, tehát biztos, hogy ez rontana a munkavállalók helyzetén. Egy ilyen cégnél, ahol a fő szempont a biztonság és a szakmaiság, ezt nem szabad megengedni. Azért kellene továbbra is állami kézben maradnia a BA Rt.-nek, hogy az állam kontrollálja a továbbiakban is a biztonságos működést. A magánbefektető egyértelműen a profitra törekedne, tehát a lehető legkevesebb bérért a lehető legnagyobb profitot várná el. Biztos vagyok benne, hogy ez a munkavállalók kárára történne.
– Kiderült-e az, hogy mit tartanának elfogadhatónak?
– Igen. Történhetett volna úgy is, hogy a munkavállalók részesedést kapnak. Most nem kapnak. Tőzsdére is vihetnék a BA Rt.-t, és így adhatnának dolgozói részvényt. Nem adnak. Ez pedig nekünk nem tetszik, főleg úgy, hogy még az év elején tolmácsoltuk a tulajdonosnak ezen kéréseinket, ám ők nem kívánták ezeket figyelembe venni. Azt mondták, hogy az általuk készített koncepció mentén fognak végigmenni, s most azzal szembesülnek, hogy a munkavállalók ezt nem támogatják.
– Korábban az ÁPV Rt. vezérigazgatója egy háttérbeszélgetésen úgy nyilatkozott: számukra éppen a privatizációs törvény nem teszi lehetővé, hogy ebben a tranzakcióban munkavállalói részvényt biztosítsanak.
– Vizsgáljuk e kérdést, de úgy vélem, ez még egy külön történet lesz. Azt mondja ugyanis a privatizációs törvény, hogy egykori állami vállalatból átalakult cégnél kell munkavállalói részvényt biztosítani a dolgozóknak. Ám a döntéshozók azt állítják, hogy az LRI nem állami, hanem költségvetési szerv volt, s ez az oka az elutasításnak. Ám véleményem szerint ez az érv is gyenge lábakon áll, mert van hazai példa arra, hogy egykori költségvetési szerv átalakítása során munkavállalói résztulajdonosi programot (mpr) indítottak. Így jártak el például a Magyar Államvasutaknál (MÁV Rt.), amikor kft.-ket hoztak létre különböző szolgáltatásokra, és mrp-t indítottak. De az OTP vagy a Richter Gedeon Rt. tőzsdei bevezetése is példaértékű, ahol részvényeket biztosítanak a munkavállalóknak. Ezt az utat kellene járni, ebből nem lenne probléma. Ha azt nézzük, hogy az LRI 1973-ban a Malévból alakult, amely a mai napig állami vállalat, akkor ennek a feltételnek is megfelel a jelenlegi BA Rt. Ennek a kérdésnek a jogorvoslatán is dolgozunk, hiszen a BA Rt. még nincs külföldi kézben. S amikor a tulajdonos kimondja a végső szót, akkor fogunk lépni.
– Minden eddigi megmozdulásuktól hangos volt a magyar és a nemzetközi sajtó. Előbb a Malév, utóbb pedig a HungaroControl ügyében visszakozott a kormány.
– Így van. Napi kapcsolatban vagyunk a két cég érdekképviseleteivel, s ha segítséget kérnek, mi megadjuk nekik. Egy dolgot kell megérteni, ezek a munkavállalók ismerik egymást és egységesek. Ragaszkodnak hozzá, hogy az az érték, amit generációkon át megteremtettek, ne menjen tönkre, és egyik cég se legyen a politika martaléka.
– Bizonyára emlékszik arra, hogy a kormány, hatalomra kerülésekor, úgy nyilatkozott: csak a veszteséges vállalataitól szabadulna meg az állam. Most mégis a BA Rt. van soron.
– A BA Rt. szerintem Magyarország legjobb állami vállalata, kiemelkedően magas a profitja. Ez is azt bizonyítja, hogy a korábbi szándékától már rég eltért a kormányzat. Ám ami még nagyobb probléma, hogy számos szakmai aggály is „színesíti” ezt a történetet. Ismert, hogy a kormány a NATO számára tett egy felajánlást, miszerint – szükség esetén – biztosít az országban egy olyan repülőteret, amit éjjel-nappal a katonai szövetség rendelkezésére tud bocsátani. Ez történetesen a Ferihegy 1-es (F1) terminál, amely jelenleg fapadosként üzemel. Képzeljük el, hogy isten ne adja, de megint lesz egy ilyen esemény, és azt mondják, szükség van rá. Ezt mással nem tudják helyettesíteni, tekintve, hogy csak itt tudjuk biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket a NATO elvár. Elhiszi bárki, hogy a cég új magántulajdonosa azt mondja: rendben, a fapadosokat most nem fogadom, kiüríttetem az irodákat, és a NATO rendelkezésére állok? Vagy azt, hogy most nem tudjuk teljesíteni a vállalásokat? Ebből is látszik, hogy a BA Rt. ügyében több olyan szakmai kérdés is van, ami az eddigiekkel szemben teljesen más megvilágítást igényel.
– De a döntéshozók nyilván azt mondják, ez legyen az új tulajdonos gondja.
– Én meg azt mondom, ezért kellene hagyni, hogy a BA Rt. állami cégként ott legyen a tőzsdén, és egyformán feleljen meg az állam, illetve a magánszféra elvárásainak.
– A közelmúltban a magyar tőzsde elnöke is úgy nyilatkozott, hogy támogatná az ilyen típusú hazai cégek tőzsdei bevezetését.
– Az mindig jót tesz az adott nemzet gazdaságának, ha a saját tőzsdéjén van a vállalata. Ha a céget tőzsdére vinnék, a részvények meghatározott százalékáért kapott árból tőkét lehetne emelni, s máris meglenne a cég fejlesztésének forrása és hitelfedezete. Ez lehetővé tenné, hogy a költségvetési pénzek felhasználása nélkül fejleszteni lehessen a céget úgy, hogy az továbbra is állami kézben maradjon. A BA Rt. esetében azonban az a baj, hogy eladják több száz milliárdért, ami azonnal eltűnik a költségvetés feneketlen mélyén, és nem látszik belőle semmi. Ez a legfőbb baj ezzel a privatizációval. És éppen ezért nem szabad ezt a céget ilyen körülmények között eladni.
– Mi lesz a következő tennivalójuk?
– A bíróság egyértelműen kimondta, hogy az ÁPV Rt. nem vonhatja ki magát a törvény által előírt konzultáció alól. Ezt mindenképpen be akarjuk tartatni velük, és olyan eredményeket kívánunk elérni, ami a munkavállalók biztonságát, a szociális és gazdasági érdekeit javítja. A napokban megkezdődött a menedzsment és a szakszervezetek közötti 2006-os bértárgyalás, amelynek során a munkáltató négy százalékot ajánlott fel. Ezt az érdekképviseletek nem tudják elfogadni, mert reálbércsökkenést okoz.
– Ugyanakkor az a támadás is érte a BA Rt. dolgozóit, hogy az átlagkereseteknél jóval több bért kapnak, akkor meg mit követelőznek?
– Igen, de sok itt a félreértés. Valójában nagy hátrányban vannak a BA Rt. munkavállalói, mert mindig az adott év január 1-jéig visszamenőleg kell megküzdeni a kollektív szerződésben rögzített bér-, illetve béren kívüli juttatásokért. Van egy Cafetéria-megállapodásunk, ami csak részben teljesült. Például az idei üdülési csekkeket, amiket január elsején kellett volna felvenni, máig nem kapták meg a munkavállalók. A nyár pedig már rég eltelt. Így vagyunk a bérekkel is: mindenki azt mondta, hogy milyen magas béremelést kaptunk. De azt vegyék figyelembe, hogy januárban történtek meg a közüzemidíj-emelések, és a dolgozók csak az év végén, visszamenőlegesen jutnak hozzá a béremeléshez. Ezt szerettük volna megakadályozni, ezért az új kollektív szerződésünk úgy rendelkezik, most kell megállapodni a jövő évi bérről, hogy januárban már az emelt fizetést kapják meg a dolgozók. A BA Rt. nem fizet kamatot a késlekedésért, ám a munkavállalók pénzét forgatja és kamatoztatja. Ez nem tisztességes.
– Ám a cég menedzsmentjének legutóbbi közleményéből nem ez derül ki.
– Jó, akkor menjünk végig rajta. Amit maradéktalanul teljesített a BA Rt., az a 2005. évi visszamenőleges béremelés. Ám nem teljesült az sem, hogy vannak olyan munkavállalók, akik az egészségpénztári számlájukhoz máig nem fértek hozzá. Ennek ellenére ez a juttatás a fizetési papírjukon szerepel. Nem teljesült az a munkavállalók körülményeit javító szociális megállapodás sem, amelyben a dolgozók mindennapi munkáját kellene emberi körülmények közé emelni. A forgalmi területen, ahol az utasokkal foglalkoznak a munkavállalóink, nincs megfelelő pihenőhelyiség, nincsenek mosdók, így azt használják, amit az utasok. Ezzel nem is lenne baj, ha volna elég mosdó, és nem a munkaterület egyik végéről a másikra kellene átgyalogolniuk. Vagy például nem az utasok mosdójában kellene az ételes edényeket elmosogatniuk. A beszállópultban lévő hölgyek a szalagon keresztül, körömcipőben másznak be a pultba, mert nem alakítottak ki annyi helyet, ahol be tudnának lépni a munkaterületre, ez balesetveszélyes.
– Pedig a tervezett kétmilliárd forinttal szemben tízmilliárdba került a terminál felújítása, amit azonnal titkosítottak is – lehet, hogy épp ezért?
– Szerintem inkább a NATO-követelményeknek megfelelő eszközök beszerelései emelték meg ennyire az árat, de az biztos, hogy ennyi pénzbe már bele kellett volna férnie ezeknek is. Csak egyet felejtettek el az átépítés során: hogy ott dolgozni fognak. A munkahely létesítésekor bejárást kellett volna biztosítani az érdekképviseleteknek, a szakszervezeteknek és az üt-nek, de ez nem történt meg, nem engedtek közel minket az építkezéshez a nagy titkosság miatt. Így most, utólag szembesül a munkáltató ezen problémákkal.
– Lesz sztrájk a közeljövőben?
– Ezt a Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezetétől kellene megkérdezni. Ám az biztos, hogy a munkavállalók elképzelései és a BA Rt. bér- és egyéb szociális ajánlásai nagyon messze vannak egymástól. Biztos vagyok benne, hogy a szakszervezetek minden törvényes eszközzel élni fognak, hogy érvényre juttassák azokat a munkahelyi, illetve a privatizációval kapcsolatos elvárásaikat, amelyekkel a dolgozók felhatalmazták őket. Egyébként tegnap levelet írtam a BA Rt. menedzsmentjének és az ÁPV Rt.-nek, amelyben konzultációt kezdeményeztem a munka törvénykönyve alapján. Ebben érdemi tájékoztatást kértem a BA Rt.-re pályázó cégek ajánlatairól. A konzultáció lefolytatásáig – hét napon keresztül – pedig tulajdonosi intézkedés nem foganatosítható.
origo.hu
Rejtélyes olajszennyezés történt a Kapos folyón
