Az ukránok gyámsága alatt a baloldal

Lapunk értesülései szerint az ukrán szervek magyarországi tevékenysége 2022 tavaszától élénkült meg. Az ukrán hírszerzőszolgálat emberei hosszú ideje aktívan építenek kapcsolatot a hazai ellenzék tagjaival. A baloldal 2022 februárjának végétől valóságos nyilatkozatháborút indított Ukrajna mellett.

Militáns Momentum

A Momentum sem maradt ki a háborúpárti uszításból, a liberálisok a konfliktus kezdetétől követelték, hogy Magyarország küldjön fegyvereket és akár katonákat is a frontvonalba.

Az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának azzal, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút

– fogalmazott 2022 márciusában Cseh Katalin akkori EP-képviselő. Hasonlóan fogalmazott akkor Fekete-Győr András és Berg Dániel is, utóbbi például  katonai felszerelések küldését sürgette Ukrajnába, és azt követelte, hogy Magyarországon áthaladhassanak a fegyverszállítmányok.

Figyelemre méltó, hogy 2022 novemberében „az ukránok melletti kiállás szimbólumaként” és hogy megmutassák, „Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral”, Kijevbe utaztak a Momentum politikusai. Tompos Márton elmondása szerint az út  szervezése több módon zajlott, kaptak segítséget Balog Istvántól, a budapesti ukrán nagykövetség ügyvivőjétől, valamint voltak kapcsolataik korábbi eseményekről és konferenciákról.

Nemcsak a momentumosok, de Karácsony Gergely, Budapest párbeszédes főpolgármestere is eljutott Kijevbe,

ahol Vitalij Klicsko főpolgármesteren kívül magas rangú ukrán tisztviselőkkel, Bucsa város polgármesterével és vezető uniós diplomatákkal is találkozott.

Jobbikos fordulat

A legnagyobb fordulat egyértelműen a Jobbiknál volt. Gyöngyösi Márton, akit a párt 2022 nyarán választott elnökének, korábban egyértelmű oroszpártiságáról volt ismert: 2014-ben, a Krím félsziget annektálása után néhány hónappal például Moszkvába látogatott, majd úgy nyilatkozott,

pártja szerint nem Oroszország, hanem a Nyugat az agresszor Ukrajnában,

Moszkva csak az orosz kisebbség védelmére kelt. A Jobbik külpolitikusa a Krím félsziget orosz annektálását előkészítő 2014-es népszavazást egyenesen a népek önrendelkezésének diadalaként értékelte.

A már ukránbarát Gyöngyösi Márton korábban még a Nyugatot nevezte agresszornak (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Az a Gyöngyösi, aki korábban az orosz  szeparatisták által elfoglalt Donbaszba utazott szavazóbiztosnak, és Magyarország NATO-ból való kilépését is kívánatosnak nevezte egy néhány évvel ezelőtti interjúban, 2022 tavaszán beszállt a baloldal háborús kampányába. Akkori Facebook-bejegyzésében egyebek mellett azzal riogatott, hogy Ukrajna bekebelezése után hazánk lesz Oroszország ütközőzónája, valamint szemfényvesztésnek nevezte az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett stratégiai nyugalmat, amely egyébként hazánk biztonságát szolgálja. Sőt úgy fogalmazott, hogy a kormányfő egyenlőségjelet tett az agresszor és az áldozat közé.

Aztán 2022 decemberében egy ukrán portálnak adott interjúban Gyöngyösi Márton úgy nyilatkozott: nagy hiba volt annak idején a részéről, hogy megfigyelőként jelen volt a Donyecki-medencében rendezett „kamu választáson”.

A Jobbik elnöke elnézést kért.

Úgy magyarázta tettét, hogy fel volt háborodva az ukrán kisebbségi nyelvtörvény miatt, biztosított mindenkit, hogy ma már teljes mértékben Ukrajnát támogatja.

Borítókép: A baloldal politikusai az első perctől kezdve a háborús propagandát erőltetik (Fotó: Kurucz Árpád)