Gyöngyösi Márton néhány éve még fontosnak nevezte, hogy ne sodródjunk bele az orosz-ukrán konfliktusba

Gyöngyösi Márton a korábbi nézeteinek a szöges ellentét hangoztatja az ukrán válsággal kapcsolatban. Míg a Jobbik alelnöke korábban az oroszok szeparatisták által elfoglalt Donbaszba utazott szavazóbiztosnak, és Magyarország NATO-ból való kilépését is kívánatosnak nevezte egy néhány évvel ezelőtti interjúban, addig mostanra beszállt a baloldal háborús kampányába, és egyebek mellett azzal riogat, hogy hazánk lesz Oroszország ütközőzónája.

Strasbourg, 2019. július 16. Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselõje az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A jobbikos képviselő Magyarország semlegességét is kívánatosnak nevezte az interjúban:

Van itt még egy-két semlegességével példát felmutató ország a civilizációs pufferzónában: Finnország, Svájc és Ausztria. Nem igaz, hogy ezek az államok más helyzetben lennének, mint mi. Finnországnak több ezer kilométeres közös határa van Oroszországgal, mégis semleges és független.

Ugyancsak erős kontrasztot képez a baloldal egyoldalúan orosz- és Putyin-ellenes kijelentéseivel, hogy a jobbikos képviselő arra hívta fel a figyelmet: az ukrán események megítélését (akkor az ország keleti részében, a Donyec-medencében zajlottak harcok – a szerk.) megnehezíti az elfogult „nyugati propaganda”. – Ennek tükrében nem hiteles az ukrán eseményekről olyan képet festeni, miszerint a szegény ukrán nép minél távolabb akarja tudni magát az orosz medvétől, és Amerika karjaiba menekül – tette hozzá.

Ironikus, hogy míg Gyöngyösi szövetségesei oroszbarátsággal és eltúlzott keleti orientációval támadják Orbán Viktort, addig a Jobbik-alelnök az említett interjúban úgy vélte, hogy a magyar miniszterelnök még a keleti nyitásnak elnevezett kezdeményezést sem tudja megvalósítani, ami egyfajta hitelességi problémát jelent számára.

Kíváncsiak voltunk rá, hogy Gyöngyösi Márton továbbra is ugyanazt gondolja-e az említett témáról, mint a hivatkozott interjúban, ám telefonon nem sikerült elérnünk, az e-mailben feltett kérdéseinkre pedig nem válaszolt.

Mint arról beszámoltunk, a baloldal az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta folyamatosan háborús kampányt folytat. Sőt, Juhász Ferenc, Gyurcsány Ferenc volt honvédelmi minisztere már több nappal az összecsapások előtt bizonyosan bekövetkező dologként beszélt a fegyveres konfliktusról, ezzel is hergelve a közvéleményt. Azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem ad magyar lőszert Ukrajnának az orosz katonák lelövésére. Hazánk háborús szerepvállalásának a leghangosabb szószólója pedig Márki-Zay Péter. A szivárványkoalíció miniszterelnök-jelöltje még az álhírterjesztéstől sem riadt vissza. Mikor a kormány világossá tette, hogy az ország területén semmiképpen nem mehetnek át fegyverszállítmányok a szomszédos konfliktuszónába, akkor Márki-Zay annak állításával igyekezett zavart kelteni, hogy hazánk magyar katonai géppel küldött hadifelszerelést Ukrajnába.

A Momentum volt elnöke, Fekete-Győr András például úgy vélte, hogy a humanitárius szolgálat mellett fegyvereket is kellene küldenünk Ukrajnába.

A DK EP-képviselője, Rónai Sándor pedig az ATV reggeli műsorában úgy fogalmazott a magyar katonai segítség elmaradása miatt: „Nagyon sajnálom a magyar kormány bejelentését, miszerint mi nem segítünk száz százalékig, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításával segítenek”. Hozzátette: szerinte ezzel nem veszélyeztetnék a kárpátaljai magyarságot. Érdemes felidézni, hogy Márki-Zay utóbbiak ellen is uszított.

Borítókép: Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)