Hazug vádakat fogalmaz meg a Momentum

A törpepárt politikusai szerint a kormányzat nemcsak az ukránokat, hanem a kárpátaljai magyarokat is cserben hagyja.

Február végén a magyar kormányból elsőként Szijjártó Péter külügyminiszter látogatott Kárpátaljára, Novák Katalin pedig, aki akkor még Magyarország köztársaságielnök-jelöltje volt, a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként utazott a régióba. A háború első napjaiban Orbán Viktor miniszterelnök is az ukrán–magyar határra látogatott, ahol zömében kárpátaljai magyar menekültekkel találkozott, néhány héttel később pedig három napot szintén ott töltött, hogy koordinálja a védekezést és a bajbajutottak megsegítését. Újraválasztása után Jakab Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének első útja szintén Kárpátaljára vezetett, aki a magánlátogatása során egyebek mellett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökeivel, az egyházak képviselőivel, illetve megyei képviselőkkel is találkozott. 

Nagy István agrárminiszter júliusban járt az ukrajnai Lvivben, ahol az ukrán gabonakivitelről egyeztetett Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével, majd Kárpátalja kormányzójával és a helyi magyar képviselettel találkozott. Valerij Zaluzsnyij, ukrán vezérkari főnök meghívására Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka egy katonai delegációval látogatott Ukrajnába, ahol az ukrán fél tájékoztatta a magyarokat Ukrajna biztonsági helyzetéről, a harcok eddigi menetéről, és az oroszok által elkövetett háborús bűnökről. 

Magyar Levente a nyár folyamán szintén Lembergben járt, ahol a város polgármesterével és megye katonai kormányzójával való találkozója során megerősítette, hogy Magyarország a rendelkezésére álló eszközökkel kész minden segítséget megadni Ukrajnának. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára néhány nappal ezelőtt Beregszászba is ellátogatott, ahol kiemelte, hogy a magyar kormány anyagi lehetőségeihez mérten minden olyan kezdeményezést támogat, amellyel enyhíteni tudja az emberek háború miatti szenvedését, főleg ott, ahol sok nemzettársunk él. 

A kormány ukrán–orosz háborúhoz való hozzáállásának kritizálása mellett a törpepárt politikusai azt hangoztatták, hogy az Ukrajnának folyósítandó uniós hitel blokkolása nemcsak az ukrán néppel, hanem a kárpátaljai magyarsággal szemben is bűn, így a kormányzat nemcsak az ukránokat, hanem a kárpátaljai magyarokat is cserben hagyja. Ezzel szemben az igazság az, hogy

az Orbán-kormányok – a Momentummal és a baloldallal ellentétben – az elmúlt évek során kiemelt támogatásokban részesítették a kárpátaljai és a határon túli magyarokat; Ukrajnának pedig csak a háború kezdete óta már több mint 31 milliárd forint támogatást nyújtott. Magyarország továbbá kétoldalú megállapodással is kész támogatni Ukrajnát. A 2023-as költségvetésben a kormány elkülönítette azt az összeget, ami az Európai Unió által javasolt 18 milliárd euróból Magyarországra esik.

Hazánk tehát készen áll arra, hogy kétoldalú megállapodást kössön Ukrajnával és a ránk eső összeget a magyar költségvetésből folyósítsa Ukrajnának, a közös uniós hitelfelvételt azonban nem támogatja.

Borítókép: Momentum-delegáció Kijevben (Fotó: Facebook/Gelencsér Ferenc)