– Az emlékmű 2027-ben fog elkészülni. Pontosan miről is beszélünk?
Fridrich László: Az új alkotás a mohácsi csata ötszázadik évfordulójának emlékére készül el a Mohács 500 program- és eseménysorozat keretében. A jelenlegi látogatóközpont Sátorhely mellett található, Mohács város közigazgatási területén kívül. Az új emlékhely Mohács külterületén lesz.
Kőhalmy Nóra: De ezek mellett több emlékhely is őrzi már a mohácsi csata emlékét, mert szinte minden fontosabb jubileumra emeltek egyet a történelem során. Már a századik évfordulóra is készítettek egyet a törökök az úgynevezett Törökdombon, amelynek helyén később keresztény kápolna is épült, de ezek mára teljesen eltűntek. A 290. évfordulóra egy katolikus kápolnát építettek, a Csatatéri-emlékkápolnát, amelyet most fognak felújítani. Később készült el a II. Lajos emlékmű és a kerek négyszázadikra a Magyarok Nagyasszonya fogadalmi templom.
– Hogyhogy építészként indultak a pályázaton, amely inkább a szobrászok terepe?
K. N.: Ez egy határterület. Szerintünk emlékhelyek tervezésekor a formából kiinduló gondolkodás helyett inkább a gondolati tartalom a lényeg. Ennek a tartalomnak a kifejezőeszközei nagyon sokfélék lehetnek. Minden művészeti ág képviselői – szobrászok, tájépítészek, építészek, képzőművészek – indulhatnak ilyen pályázatokon.
– Milyen fontosabb állomások voltak az emlékhely tervezése során?
K. N.: A pályázat készítése közben a nagyharsányi csata emlékhelyével is foglalkoztunk. Ezt az ütközetet szokás második mohácsi csatának is nevezni, mert nagy európai összefogással felszabadította az országot 1687-ben a török hódoltság alól. A mohácsi vész idején se volt olyan rossz a helyzetünk a történészek szerint, de a közös politikai akarat akkor hiányzott. A két mohácsi csatáról Dorfmeister Istvánnak két festménye készült 1787-ben, melyek a Csatatéri-kápolnában láthatók. A művész mindkét képére odafestette a felszabadítás helyszínét, a Szársomlyó-hegyet. Tudtuk, hogy a kijelölt helyről látszódnia kell a hegynek, azonban amikor kimentünk, nem láttuk.