Keleti szomszédunk első alkalommal 1991-ben foglalkozott törvényi szinten a kommunista diktatúra idején elkobzott vagyonelemek jogos tulajdonosuknak való visszajuttatásával. Ezt követően a törvényt többször is módosították, legutóbb idén, ám a külföldi állampolgárokat a továbbiakban is megfosztják attól, hogy visszakapják a diktatúra idején jogtalanul elkobzott föld- és erdőtulajdonukat, sőt még a kártérítés lehetőségétől is – mutatott rá Szotyori Nagy Áron. Ezzel a törvénnyel – tette hozzá –, amelynek módosításait sajnálatos módon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség rendre megszavazta, a hatóságok kész helyzet elé állítják a volt tulajdonosokat és örökösöket, kizárva őket elkobzott tulajdonuk visszaszerzési lehetőségétől. A Magyar Érdekvédelmi Szövetség főtitkára rámutatott: az, hogy a törvény csak a román állampolgárságú személyek számára biztosítja ezt a jogot, egyaránt ellentétben áll a román alkotmánnyal és az európai nemzetközi joggyakorlattal. Elmondása szerint ezért a szövetség az Európai Unióhoz fordul, hogy felhívja a közösség figyelmét e jog- és vagyonfosztó törvénykezésre. Információink szerint eddig közel hetvenen fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, sérelmezve a román állam által tanúsított hozzáállást. Közülük négyen 2005 júliusában megnyerték az állammal szemben indított pert.
A legfrissebb – áprilisi – adatok alapján eddig több mint 210 ezer kérelem érkezett a román hatóságokhoz, amiből 128 ezren elkobzott földjüket vagy erdejüket kérték vissza, a többiek pedig kárpótlásért folyamodtak a hatóságokhoz. Az ügyek alig 30 százalékában született valamilyen döntés, ám ezen belül nem rendelkezünk információval arról, hogy mennyit utasítottak el. Bukarestben például 40 ezer kérelmet regisztráltak, amelyből alig 4 ezret oldottak meg. Különben az új törvény alapján a kérelmeket e hónap végéig lehetett benyújtani.
A politikai szereplők most azt ígérik, hogy az új, idén elfogadott törvény alapján jövő év végéig le fogják zárni az összes ügyet. A július végén életbe lépett törvénymódosítás egyébként a volt tulajdonosokat két táborra osztja: olyanokra, akik visszakaphatják jogos tulajdonukat és olyanokra, akiknek kárpótlást adnak, mert vagyonukat különböző okok miatt már nem tudják visszaszolgáltatni. Az első kategóriával, ahogy eddig is, az önkormányzatok, a másodikkal pedig egy újonnan létrehozott szervezet, a Vagyon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) foglalkozik. Utóbbi szervezet fogja megállapítani, hogy kinek milyen mértékű kárpótlást fizethetnek. Mivel a román állam arra törekedett, hogy a lehető legkevesebb készpénzkifizetéssel oldja meg a kárpótlást, a megállapított összeg mértékében a régi tulajdonosok olyan, a tőzsdén jegyzett vállalati részvényeket kapnak, amelyek részben vagy egészben az állam tulajdonában vannak. Ezen társaságok között találhatók igen jól prosperáló energiaipari cégek, de a csőd szélén álló vállalatok is előfordulnak. Ezért, amint arról a román lapok is beszámoltak, a jó ismeretségekkel rendelkezők itt is előnyt élvezhetnek. A sajtó egyébként arról is szót ejtett már, hogy az egész eljárás leginkább kibogozhatatlan bürokratikus pókhálóhoz hasonlítható, s az eredményes eljáráshoz leggyakrabban elengedhetetlen a helyi önkormányzatok, illetve más érintett szervezetek korrumpálása. De eddig a pontig – mármint megtalálni a megkenhető embert – is leginkább csak ismeretségeken keresztül lehet eljutni, mivel a rendszerváltás óta egész maffiaszerű hálózat épült ki, amely a vagyonvisszaszerzésre specializálódott. Az eljárás a nehézkessége miatt még a Romániában lakóknak is komoly költségeket jelenthet, a külföldiek esetében pedig szinte reménytelen vállalkozásnak tűnhet, hiszen minden egyes döntési szinten újabb és újabb dokumentumokat, igazolásokat kérnek, s ráadásul a vizsgálatok eredményét sem teszik közzé, csak az adott eljárást lefolytató hivatal ajtaján. Így előfordulhat, hogy mire a volt tulajdonosok – ha egyáltalán – a részvények birtokába jutnak, azzal lesznek kénytelenek szembesülni, hogy azok értéke éppen csak fedezi az utazási és eljárási költségeket.
origo.hu
Legfőbb Ügyészség: Magyar Péternek hiányosak a jogi ismeretei, ez így nem fog menni
