A Washington Post értesülése szerint a szovjet időkben Kelet-Európában létesített fegyenctelepen, kelet-európai fegyintézetekben, valamint a világ más térségeiben is őrzi és hallgatja ki titokban az amerikai CIA a fogságába került al-Kaida-terroristák egy részét. Ezeknek a fegyintézeteknek a kiépítését négy éve nyolc országban kezdték meg. A hálózat kiterjed Thaiföldre, Afganisztánra, a Kuba területébe ékelődött guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontra és néhány kelet-európai demokratikus államra – adja hírül a Washington Post. A lap szerint a létesítmények létezését és elhelyezkedésüket a Fehér Ház, a CIA, az igazságügyi minisztérium dokumentumai „fekete telepek” elnevezéssel tartják nyilván. Ezek az anyagok csak egy szűk kör számára, így az elnök, az amerikai illetékesek, illetve a befogadó országok vezetői számára hozzáférhetők.
A rabokat teljesen elzárták a külvilágtól, nem illetik meg őket a foglyokra vonatkozó jogok, és kizárólag csak a CIA ügynökei látogathatják, illetve beszélhetnek velük – jegyzi meg a lap, amely szerint Washington azért üzemelteti ezt a titkos börtönhálózatot, mert ilyen körülmények között tartani az őrizeteseket az Egyesült Államok területén az amerikai törvények tiltják. A The Washington Post szerint azok a kelet-európai országok sem ismeretesek, amelyeket bevontak a programba. A lapnak nyilatkozók ezt azzal indokolták, hogy az államok felfedése visszavetné a terrorizmus elleni küzdelmet, a szóban forgó országokat pedig súlyos terroristaveszélynek tenné ki.
Az érintett országok tagadták az értesülést. Magyarországot nem kereste meg az Egyesült Államok azzal, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben ejtett foglyokat kíván elhelyezni magyar börtönökben – közölte László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Előzőleg Lamperth Mónika belügyminiszter és Tóth András politikai államtitkár is hasonlóan nyilatkozott.
*
Nincs Magyarországon „fekete telep”, nem is érkezett erre vonatkozó amerikai kérés vagy kezdeményezés – közölte lapunkkal Bökönyi István altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. Hozzátette: a magyar jogrend egyébként arra nem is ad lehetőséget, hogy olyan börtönrészleg működjön az ország területén, amelyet idegen hatóság felügyel.
Az altábornagy felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós nemzetközi jogban nincs szabályozva a „börtönügy”, csupán ajánlásokat kell figyelembe venni. Az EU a nemzeti jogra bízza a szabályozást. A magát főleg terrorelhárítási szakembernek tartó Bökönyi István hozzáfűzte: manapság a modern terrorizmussal szemben esetenként hadsereggel lehet hatékonyan fellépni. Ez lehet az indoka annak, hogy nem a hagyományos értelemben vett börtönökben helyezik el a hadifoglyokat, felkelőket, terrorizmussal gyanúsítottakat. Magyarország jelenleg 627 jogerősen elítélt, illetve előzetes letartóztatásban lévő külföldit tart börtöneiben.
A magyar vonatkozású találgatásokra az is okot adhat, hogy az amerikai hadsereg létesítményei körül nagy a titoktartás. Az Egyesült Államok Budapesten a budai Várban működtet egy kívülről patinás civil épületnek tűnő katonai létesítményt. Az egykor Táncsics Mihály és Kossuth Lajos börtönéül szolgált épületben értesüléseink szerint a Magyarországon dolgozó amerikai diplomatákat védő tengerészgyalogosok állomásoznak, sötét üvegek mögött és teljes titoktartás közepette. A Táncsics utcai ház háborús jóvátételként került az Egyesült Államok tulajdonába. Azt a helyiséget, amelyben egykor Táncsics Mihály raboskodott, ma állítólag edzőteremként használják az amerikai katonák. Az ügyben korábban megkerestük az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, kérésükre hónapokkal ezelőtt angol nyelvű levelet is küldtünk, ám végül mégsem nyújtottak bővebb felvilágosítást a bázisról.
CIA-repülőgép budapestre? Magyarország is érintett abban a belpolitikai vitában, amely Dániában bontakozott ki a CIA titkos repülőgépes rabszállításairól. Flemming Hansen közlekedési miniszter elmondta, hogy „egy N168D jelzésű repülőgép haladt át a dán légtéren az izlandi Keflavikból Budapestre. A gép a Devon Holding and Leasing cég tulajdona, amelyet a New York Times amerikai napilap annak a hét szállítási vállalatnak az egyikeként azonosított, amelyeket a CIA fedőcégként használ a repüléseihez”. (MTI)
