Bizonytalan befektetők

A vártakkal szemben tegnap a piac nem nyugodott meg, ellenkezőleg: vette a lapot, s határozott csökkenést mutatott. A BUX 1,56 százalékkal gyengülve zárt, amit főként a Richter és a Magyar Telekom visszaesése okozott. A vezető részvények mellett határozottan csökkent még a Rába és a BorsodChem ára is. A bankközi devizapiacon a forint enyhe gyengülést produkált, az eurót 256,20 forint közelében jegyezték a BÉT zárásakor.

Sokan nem úgy képzelték a tegnapi tőkepiaci kereskedést, ahogyan az végül zajlott, a BUX nyitás után 21 072 pontig ugrott, majd beesett, és jobbára a veszteséges tartományban haladt a kereskedés vége irányába.
A vezető részvények kivétel nélkül gyengültek, az OTP-nél jobban visszaesett a Richter és a Magyar Telekom ára. A gyógyszergyártó részvényei 2,0 százalékkal, a távközlési papírok 1,9 százalékkal lettek olcsóbbak. Nem tudta elkerülni a gyengülést a Mol sem, az olajipari cég részvényei 0,9 százalékkal csúsztak vissza.
Néhány kisforgalmú papír sem úszta meg „olcsón” a tegnapi kereskedést: az Egis 2,2 százalékkal gyengült, s lefelé mozgott a csütörtökön tőzsdére került Állami Nyomda árfolyama is.
Szakértők jelezték, hogy a tegnapi gyengüléssel a BUX már anynyira visszaesett, hogy érdemes lenne elgondolkodni, mikor érkezik a korrekció. Több elemző szerint a forint gyengülése és a BUX csökkenése összefügg.

Bezárják a kiskaput. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénynek a nyilvános társaságokban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályai között, a 90 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező ajánlattevő vételi jogának gyakorlása (más néven: kiszorítás) kapcsán a be nem nyújtott részvényekre vonatkozó rendelkezés jelenleg kétféle értelmezésre is lehetőséget ad. Az egyik szerint az ajánlattevőnek az érvénytelenített részvények vonatkozásában már nem áll fenn a kiszorítás alapján a vételi kötelezettsége, hanem a részvények értékesítése az érintett részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe tartozik – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közleményében.
A PSZÁF álláspontja alapján ez az értelmezés nem járul hozzá a kiszorítás céljának megvalósulásához sem az ajánlattevő, sem a kiszorított részvényesek vonatkozásában. Az értelmezés a hazai jogrendszer – különösen a tulajdonjogi, polgári jogi, befektetővédelmi rendelkezések – alapelveivel sincs összhangban. A hasonló, a befektetőkre hátrányos értelmezések kiküszöbölésére a felügyelet kezdeményezte az érintett rendelkezés módosítását, amellyel a Pénzügyminisztérium és az Igazságügy-minisztérium is egyetértett. A törvénymódosítást jelenleg az Országgyűlés tárgyalja, elfogadása esetén 2006. január 1. napjától léphet hatályba.