Csökkenő kutatás-fejlesztés

Gazdasági szervezetek és szakmai szövetségek egyaránt tiltakoznak a kormánynál, mivel a jövő évi költségvetési törvényben az előírtnál jóval kevesebb állami hozzájárulást biztosít az állam az innovációs járulékhoz, sőt ezt az állami kötelezettségvállalást el is kívánják törölni.

Megértjük a költségvetés nehéz helyzetét, meggyőződésünk azonban, hogy ezen csak kiszámítható gazdaságpolitikával és az innováció, a kutatás-fejlesztés, vagyis a fejlesztés melletti folyamatos és hosszú távú stratégiai elkötelezettséggel lehet változtatni – olvasható a Joint Venture Szövetség, a Magyar Európai Üzleti Tanács, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Gépjárműipari Szövetség, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Minőség Társaság, a Menedzserek Országos Szövetsége, az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által aláírt közleményben.
A szervezetek azért fordultak a pénzügyi, a gazdasági és az oktatási miniszterekhez, mert a 2006-os költségvetésben nem szerepel a magyar találmányok külföldi bejelentésének támogatási előirányzata, s hatályon kívül szeretnék helyezi a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló rendelet azon bekezdését, amely szerint, a költségvetésből nyújtott támogatás „éves mértéke nem lehet kevesebb, mint a járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két évvel megelőző évre elszámolt befizetéseinek összege”.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke kifejtette: a nyílt levélre választ nem kaptak, ám úgy tudja, hogy két kormánypárti politikus törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a sérelmezett passzus – az innovációs alaphoz való állami hozzájárulás megszüntetése – kikerülhetne a költségvetési törvényből. A magánfeltalálók külföldi bejelentésének támogatási előirányzatát, úgy tűnik, a kormány végleg leírta. A gazdasági tárca által biztosított alapból 90 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújtottak a feltalálóknak a külföldi szabadalmak bejegyzéséhez. Az alap megszüntetése főként a magánszabadalmaztatókat nagyon hátrányos helyzetbe hozza. Ennél súlyosabb döntésnek tartja Pakucs az innovációs alappal kapcsolatban tervezett változtatásokat. Ezt az alapot, amelynek létrehozásáról 2004 végén döntött a parlament, a cégek által befizetett innovációs járulékból, s az azonos mértékű állami befizetésekből tartják fenn. A törvényben egy olyan passzus szerepelt, miszerint 2006. január elsején lép kötelezően érvénybe az a rész, hogy az állam ugyanakkora összeggel támogatja az alapot, mint a vállalkozások. Ezt a passzust törölnék a költségvetési törvény megszavazásával; az állam megszabadulna az alapba való befizetési kötelezettségétől. Ez elviselhetetlen, mert a vállalkozások 2004-ben döntően amiatt fogadták el az innovációs járulék bevezetését, mert azt ígérték, hogy a hasonló mértékű állami befizetések nyomán, az általuk befizetett öszszeg dupláját tudják majd pályázati formában visszanyerni – világított rá Pakucs. Szerinte maga az a tény, hogy az állam nem akar hozzájárulni az alaphoz, meg fogja kérdőjelezni a vállalkozások befizetését is.
Az elnök rávilágított: a politikusok sokat beszélnek tudásalapú gazdaságról, s annak fontosságáról, de a cselekvés és az ezzel kapcsolatos döntések nem támasztják ezt alá. Kifejtette: Európa le van maradva Amerikától, mi pedig Európától. A kutatás-fejlesztési állami ráfordítások második éve csökkenő tendenciát mutatnak. A KSH szerint 2004-ben hazánk a GDP 0,88 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre. Ez a szám 2003-ban 0,95, 2002-ben pedig 1,01 százalék volt.