Felzárkózási program kérdőjelekkel

Sem az Európai Bizottság, sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB), sem pedig a gazdaságkutatók nem hisznek az Európai Bizottságnak tegnap benyújtott és immár másodszorra javított magyar konvergenciaprogram teljesülésében.

Tegnap küldte el a kormány hazánk legújabb felzárkózási programját az Európai Bizottság részére, az abban foglaltak hitelessége azonban máris megkérdőjeleződött. Valamennyi eddigi előrejelzés ugyanis lényegesen magasabb deficitet határozott meg a Brüsszelnek most ígért hiánycéloknál. A nyugdíjpénztári korrekcióval számolt jövő évi hiány az Európai Bizottság szerint a GDP 8,1 százalékára rúg, az MNB számításai 7,8-8,9 százalékos deficitet jeleznek előre, miközben a nemzetközi és hazai pénzintézetek elemzőközpontjai zömmel 7 és 10 százalék közötti hiányt prognosztizálnak. Az eddigi legpesszimistább értékelést a Morgan Stanley nemzetközi befektetőház adta, amely szerint a túlköltekezés miatt a deficit 2006-ra tíz százalék fölé is emelkedhet hazánkban.
Hasonló bizonytalanság veszi körül a mostani program hiánycsökkentési ütemét és a magyarországi euróbevezetést: az új felzárkózási pálya – a korábban meghatározott 0,6–0,7 százalékos lefaragással szemben – immár 1,4 százalékos korrekciót tart szükségesnek, ám elemzők szerint a 2010-es euróövezeti csatlakozáshoz ez az ütem is már kevésnek bizonyul.

Semmire sem jutottunk. Magyarország semeddig se jutott el az államháztartási hiánynak a maastrichti követelmények szerinti teljesítésében, függetlenül attól, hogy beszámítják-e a deficitbe a nyugdíjrendszer hiányát – állapította meg tegnap közzétett jelentésében a Goldman Sachs. A vezető nemzetközi befektetési bank szerint a mostani kormány számára lehetetlen feladat 2008-ra a deficitet a GDP három százalékára leszorítani, ezért valószínűtlen az euró 2010-es magyarországi bevezetése is. Eközben a magyar, a lengyel és a cseh részvénypiacokra vonatkozó minősítését tegnap semlegesre rontotta a Morgan Stanley. A befektetőház döntését az eurózóna növekedési kilátásainak romlásával indokolta, amely ronthatja a három kelet-közép-európai ország fizetési mérlegének egyenlegét.

Kamatemelés várható. A piaci szereplők az utóbbi hetekben 50 bázispontos kamatemelést áraztak be Magyarországon, s ez valószínűsíti, hogy a következő hónapokban a monetáris tanács ennyivel megemeli az alapkamatot – jelentette ki Urbán László, az MNB ügyvezető igazgatója. Az ING Bank legújabb előrejelzése 2006 második negyedévére 100 bázispontos kamatemelést valószínűsít.