Határozott magyar nem a brit javaslatra

Rendkívül feszült hangulat jellemezte a tegnapi napot Brüsszelben, ahol az esti órákban kezdetét vette az Európai Unió csúcsértekezlete.

György Zsombor
2005. 12. 16. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tét a brit uniós elnökség által beterjesztett 2007– 2013-as költségvetési perspektíva jövője, amely jelenlegi formájában több tagország, köztük hazánk számára is elfogadhatatlan.
Késő este László Boglár magyar kormányszóvivő bejelentette, hogy Magyarország határozott nemet mond a jelenlegi brit javaslatra. Hazán mára ezügyben kétoldalú egyeztetést kért az uniós elnökségtől.
A politikusok tárgyalásokkal, az elemzők számolgatással töltötték az idejüket a csúcs kezdetéig. Senkinek sem volt könnyű dolga, hiszen a tagországok vezetői egyértelmű belpolitikai üzeneteket voltak kénytelenek nyilatkozataik során megfogalmazni, miközben szövetségeseket is gyűjteniük kellett a brit elnökséggel történő első „összecsapás” előtt. London tervezete 22 milliárd eurós különbséget jelent a Luxemburgban fél éve leírt számokhoz képest, s rövid elemzés után kitűnt, hogy a britek ebből 14 milliárdot az új tagokon hajtottak volna be.
*
Az új javaslat ezt 12 és fél milliárdra módosította. A változtatás a kohéziós kiadásokra ígért 23,5 milliárdos kifizetés 21,6 milliárdra csökkentését jelentette volna, később viszont összesen másfél milliárdos pozitív irányú módosítás körvonalazódott. A beterjesztés értelmezése azonban nem mindig egyszerű, hiszen a rengeteg adat között nincs mindig összhang. A másfél milliárdból hazánknak jutó rész London szerint 140 millió euró. Csakhogy a kompenzáció a közép-magyarországi régiót érinti, ahol a britek egy főre 115 eurós többletet ígérnek. A magyar elemzők szerint azonban a végösszeg így négy-ötszáz millió euró lenne, vagyis jóval több, mint ami a beterjesztésben szerepel. Ekkora módosítás azonban meglepné az elemzőket. Kelet-Magyarország nem számít a legszegényebb felzárkóztatandó régiónak, a tervek szerint mégis olyan feltételekkel juthatna a pénzekhez, mint a legrosszabb helyzetben lévők. A vita a vissza nem térítendő áfáról is szól, hiszen a bizottsági javaslat szerint ez a jövőben nem lenne elszámolható. London ezen pozitív irányban változtatna, ami számításaik szerint hét év alatt tízmilliárd eurót jelentene az újak számára. Magyarországnak is fontos az EU által támogatott projektek ügye, amiben az érintettek minél nagyobb rugalmasságot szeretnének elérni. Ez azt jelentené, hogy a jövőben egyes beruházásoknál akár 85 százalékos brüsszeli hozzájárulás is elképzelhető lenne, egy másik, az adott ország számára könnyebben finanszírozható másik terv hátrányára, ahol már csak 50 százalékos lenne az unió szerepvállalása.
London úgy véli, módosított javaslata 15 milliárdot hoz az új tagok számára, így a mérleg összességében pozitív. Sokan ezt másként látják, s az unió egyik fő erényét, a szolidaritást kérik számon a briteken. Az elnökség a kritika és a vétó veszélyének kiküszöbölése érdekében a „szalámitaktikát” választotta, vagyis az országokkal egyenként ült le, hogy megpróbálja kielégíteni igényeiket. Csehországot valószínűleg a fővárosnak jutó fejlesztési pénzekkel, Szlovákiát és a Balti államokat az atomerőművek karbantartására, illetve leépítésére ígért eurókkal próbálják lekenyerezni. A kohéziós pénzekből szintén részesülő Spanyolország négy évvel tovább részesülhetne a támogatásokból. A szintén kritikus hollandok most elégedetnek tűnnek, hiszen egymilliárdos túlfizetésüket a jelek szerint sikerül mintegy 870 millióra csökkenteni. A brit visszatérítésről azonban alig esik szó. A hét évre számított 58 milliárdos „rebatt” elvileg 50 milliárdra csökkenhetne, ám egyesek szerint a további pénzekről való lemondás lehet London aduásza. Igaz, a franciák ennél jóval többet, 12-14 milliárdos különbséget várnak.
A vita végkimenetelét lehetetlen megjósolni, ám a felek holnap reggel már biztosan nem Brüsszelben költik majd el munkareggelijüket.



Vizsgálódás. Az Európai Parlament (EP) olyan ideiglenes vizsgálóbizottság létrehozásáról döntött tegnap, amely az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség titkos európai börtöneivel és törvényellenes európai fogolyszállításaival kapcsolatos állításokat lesz hivatott ellenőrizni. Az EP egyúttal felszólítja az uniós csúcsértekezlet részvevőit, hogy ők is vizsgálják meg ezt a kérdést. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.