Mozi sorsról, hitről, szeretetről

Egy világhírű regény megfilmesítése, mint a magyar tapasztalatok is mutatják, nem mindig könnyű feladat. Nagy fába vágta a fejszéjét Mary McGuckian rendező, aki Thornton Wilder Szent Lajos király hídja című regényét szemelte ki, s ha eltörni nem is tört a fejsze, azért kicsit kicsorbult. Egy film a sorsról, a hitről és a szeretetről.

Nedbál Miklós
2005. 12. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy nevekben nincs hiány, a film főbb szerepeit alakító sztárok közt Robert De Niro, Harvey Keitel, F. Murray Abraham vagy akár Geraldine Chaplin is megtalálható. Mint a rendezőnő nyilatkozta filmterveiről, amikor összeállította a kívánságlistát a tizenkét legfontosabb szerepre, nem is igazából gondolta komolyan, hogy ez megvalósulhat. Jelentjük, megvalósult, az álom valóra vált a kijelölt színészekkel, ám a valódi beteljesülésre még várni kell.
Thornton Wilder Szent Lajos király hídja című regénye 1927-ben jelent meg, hamar sikeressé vált, s szerzője egy évvel később egy Pulitzer-díjjal is gazdagabb lett. Regényéből már készült korábban is mozgóképes adaptáció: 1929-ben Charles Brabin rendezett egy változatot, a film második Oscar-díj-átadáson egy díjat is nyert, 1944-ben pedig Rowland V. Lee készített egy feldolgozást, amely „csupán” négy jelölést kapott. A mostani, spanyol–brit–francia feldolgozás ezzel nem büszkélkedhet, az idén a legjobb kosztüm kategóriában azért kapott egy spanyol Goya-díjat. S talán ezzel, a látvánnyal, a megjelenítésével is van a legkevesebb gond. A filmben öt utazó élete kapcsolódik össze, profán módon halálukkal: a Peruban található Lima és a Cuzco közötti országutat összekötő Szent Lajos király hídja leszakad, az utazók pedig a mélybe hullnak. A történet a feledésbe merülne, ám egy pap (Gabriel Bryne) úgy dönt, feltárja eme emberek múltját, megpróbálja megfejteni, sorsszerű volt-e a haláluk, s vajon volt-e bennük valami közös? Ám a tizennyolcadik században ilyennel, hittel, sorsszerűséggel „játszadozni” nem tanácsos, a pap a spanyol inkvizíció elé kerül. Itt Peru érseke (Robert De Niro) ítélkezik a könyv, illetve szerzője felett, amely az öt ember Dona Maria (Kathy Bates), Pepita (Adriana Domínguez), Esteban (Michael Polish), Pio bátyó (Harvey Keitel) és a kis Don Jaime részben összefonódó sorsát tárja fel. Dona Maria egyetlen, ám igen nagy bánata lánya szeretetének teljes hiánya, egyedül él, gondjában csupán Pepita, a mellé rendelt apáca segít. Pio színházi ember, s mindenre megtanította kis kedvencét, Perichole-t (Pilar López de Ayala), akiből hamarosan ismert, elismert sztárszínésznő lesz annak minden nyűgével. Belé szerelmes a színházban dolgozó Esteban, akinek egy ikertestvére is van. A kis történetek itt-ott természetesen összeérnek, ám aki mindenkit ismer, az Pericole, akinek kegyeit a perui alkirály (F. Murray Abraham) is keresi… Mindenki valamiképpen a szeretetet keresi, ám rossz időben, rossz helyen.
A történeteket, élettöredékeket visszaemlékezésekből ismerjük meg: a jelen a tárgyalás, ahol a papnak kell számot adnia művéről, a könyvről, amelyben emberi sorsok fonódnak össze, s a nagy kérdés: vajon isteni akarat volt-e ezen emberek halála. Igazából a történetekből azonban csak felvillanásokat kapunk, a szereplők nagy száma, az egy kicsit kusza, illetve az életmesék miatt nem marad idő a részletekre, s még így is túl hosszú a film. Hiába a nagy nevek, nem igazán jut idő arra sem, hogy mélyebben formálják meg szerepeiket. Ám aki türelmes, egy kicsit nyitott, van felesleges két órája, az láthat így karácsony közeledtével egy történetet a szeretetről, illetve annak hiányáról.
(Szent Lajos király hídja, feliratos, spanyol–brit–francia film, 120 perc. Rendezte: Mary McGuckian. Forgalmazza a Mokép.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.