Munkanélküliség: hét százalék

Nemzetgazdasági szinten mintegy 30-32 ezerre tehető a több mint egy éve betöltetlen munkahelyek száma – közölte tegnap Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által szeptember–október folyamán végzett felmérésről szólva hozzátette: hazánkban vannak olyan szakmák – például varrónő, gyártósori összeszerelő vagy húsfeldolgozó –, amelyekben egyszerre mutatkozik élénk munkaerő-kereslet és -felesleg. Csizmár Gábor szerint ez leginkább a munkaerőpiac szerkezetváltására, illetve a magyar munkaerő mobilitásának hiányára mutat rá.
A szakmai anyagnak beharangozott felmérés csak listaszerűen sorolja fel a legkeresettebb és a megszűnő állásokat, illetve a legjellemzőbb munkaköröket, amelyekben a pályakezdők el tudtak elhelyezkedni. Utóbbiak egyébként főként gyártósori összeszerelőként, segédmunkásként vagy bolti eladóként érvényesíthették tudásukat. A felmérés ugyanakkor nem tartalmazott információt arról, hogy mely megyékben vagy régiókban melyek a legkeresettebb s melyek a megszűnő munkakörök. Továbbá a megyék, illetve az ország munkanélküliségi szintjéről sem tartalmazott adatokat. Egyébként a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi gyorsjelentése szerint az idén a harmadik negyedévben a munkanélküliek száma elérte a 309 ezer főt, s ezzel a munkanélküliségi ráta meghaladta a 7,3 százalékos szintet. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül 54 ezerrel, az egész kormányzati ciklust tekintve pedig mintegy 74 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma.
A tegnapi sajtótájékoztatón Csizmár Gábor a távmunka magyarországi terjedéséről szóló fehér könyvet is bemutatott. Elmondása szerint a távmunka elterjesztése igen fontos a gazdaság számára, ugyanis a verseny kikényszeríti a vállalkozások gyors alkalmazkodását a piaci váltózásokhoz. Véleménye szerint a kormány az elmúlt években igen sokat tett a távmunka elterjedéséért, s példaként említette, hogy három, a távmunkát előtérbe helyező pályázatot írtak ki. Az Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium erőfeszítéseinek köszönhetően három év alatt közel háromezer távmunkahely jött létre. A 2004. évi egymilliárd forintos állami támogatáshoz képest az idén már csak 800 millió forint jutott kifejezetten távmunka-támogatásra. Míg hazánkban a foglalkoztatottak alig két, addig az unióban több mint 13 százaléka távmunkás.