Nem válik okafogyottá az egyházi iskolák védelmére alakult Szülői Közösségek jövő pénteki nagyszabású tüntetése a budapesti Felvonulási téren. Előkerült ugyanis az egyházi közoktatási kiegészítő támogatás kormány által önhatalmúlag kijelölt számadata, amely köszönő viszonyban sincs az intézményfenntartó felekezetek számításaival. A kormány a hét közepén a költségvetési bizottság elé terjesztette az egyházi közoktatási kiegészítő támogatás – költségvetési törvényben eddig meg nem jelölt – számát. Ezt a bizottság koalíciós többsége meg is szavazta, így bizottsági módosító indítvány lett belőle. Így tehát későire sikeredett a tegnap megvalósult találkozó a kormány és az egyházi oldal között. A kormányoldal, amely csak főosztályvezetői szinten képviseltette magát, nem nyitotta meg a korrekció lehetőségét. Világossá vált, hogy az oktatási tárca az idei 128 ezer forintos tanulónkénti kiegészítő támogatást jövőre csak 970 forinttal kívánja növelni, mondván, ez a
128 970 forint felel meg annak, amennyivel az önkormányzatok támogatják az állami alapnormatíván felül saját intézményeiket. Ellenben az önkormányzatok már 2004-ben 156 ezer forint feletti összeget adtak iskoláiknak.
Az egyházak azt is sérelmezik, hogy a kormány nem számítja be az egyházi kiegészítő támogatás alapjába az elvett települési típusú és kistérségi támogatásokat. A felekezetek elvárása egyébként 144 400 forint tanulónként.
Közben tegnap a Hetek című, a Hit Gyülekezetéhez közel álló lapban kért elnézést Gusztos Péter SZDSZ-ügyvivő, amiért korábban az jelent meg a sajtóban, hogy megadóztatná a perselypénzt, illetve az egyházi adományokat.
Megelőznék az alkotmánysértést. Három napon két ülést tart az Országgyűlés a jövő héten – mondta el Szili Katalin a házbizottság ülését követően. Azért van szükség két ülésre, hogy technikailag lebonyolítható legyen még idén az adótörvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló, januárban életbe lépő előterjesztés vitája és határozathozatala, amelyet a kormány kiemelt a költségvetési csomagból, és önálló javaslatként terjesztett be a parlamentnek. A kabinet ezzel szeretné kizárni annak a lehetőségét, hogy a jövő évi büdzséről szóló törvénnyel kapcsolatban alkotmányossági aggályok vetődhessenek fel. Mint arról lapunk beszámolt: az Alkotmánybíróság várhatóan január 9-én dönt arról a beadványról, amely a 2005-ös költségvetéssel kapcsolatban támadja az úgynevezett „salátatörvényt” eredményező jogalkotást, mondván, az sérti a jogbiztonsághoz fűződő alkotmányos alapelvet. (MN)
