Szűkmarkú támogatás a hazai szakértőknek

A hazánk és az ESA közötti kapcsolatok 1992-ben öltöttek szervezett formát, míg szorosabb együttműködés csak 1998-ban kezdődött – tájékoztatta lapunkat Patkós Enikő, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) jogi és nemzetközi tanácsosa. Elmondta: Magyarország még nem teljes jogú tagja az ESA-nak, de két éve az ügynökséggel együttműködő európai államok (ECS) között tartják nyilván hazánkat. Ez az a közösség, amely az országok űrkutatási és űripari szektorát készíti fel az ESA-hoz való – 2008-as – csatlakozásra. – A tagság elnyeréséig évente egymillió eurót fizetünk be az ESA-nak, de az öszszeg több mint kilencven százalékára pályázhatunk – folytatta a tanácsos. Közölte azt is: a kormány az itthoni űrtevékenységet az egymilliós ESA-díjjal támogatja, amit a hazai pályázatok, illetve a kutatóhelyek közvetlen juttatásai egészítenek ki, körülbelül ugyancsak egymillió euróval. A csatlakozás után a tagdíj 4,5 millió euróra emelkedik, de ez is szinte teljes egészében viszszapályázható.
A MŰI által támogatott programokból Almár Iván, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke adott ízelítőt. Megjegyezte, hogy a már több mint 45 éves magyar űrkutatásnak a kezdetek óta kettős célja volt: részt venni az űreszközökkel végzett kísérletekben, és elősegíteni a műholdak alkalmazásainak itthoni elterjedését. Szerinte az elmúlt évtizedekben mindkét területen jelentős eredmények születtek annak ellenére, hogy az állami támogatás messze elmarad a hozzánk hasonló méretű európai országok ilyen célra szánt költségeitől. A sikeres programok között említette a hazai fejlesztésű – az űrhajósok sugárterhelését figyelő – Pille dózismérőt, amelyet a Nemzetközi Űrállomás orosz és amerikai moduljain használnak. Ugyanakkor több magyar műszer került az ESA Rosetta nevű üstököskutatójára is, amely már a célja felé tart, és leszállóegységének fedélzeti számítógépét a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársai tervezték. A NASA pedig beszerezte már a Miskolci Egyetemen tervezett kristályosítót, amellyel különféle anyagokat vizsgálnak majd a súlytalanság körülményei között.
Sikeres az ELTE-n készített SAS jelanalizátor is, amely orosz, illetve ukrán műholdakon repül, s fő célja a földrengések előrejelzését szolgáló kísérleti megfigyelésekben való részvétel. Az elnök kiemelte még a Földmérési és Távérzékelési Intézetben folyó kutatásokat, amelyek eredménye hazánk felszínborítási adatbázisának elkészítése vagy a mezőgazdaságiparcella-azonosítás. Az intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma egy másik fontos alkalmazási terület, a műholdas helymeghatározás terén lát el országos koordináló feladatokat.