Idát, a fiatal tanárnőt egy félreértésen alapuló levél miatt elbocsátják a zárdából. Apja, egy tehetős, de könnyelmű egri borkereskedő, hogy megszabaduljon lánya jelenlététől, apróhirdetésben próbál számára férjet találni. A kérőként érkező Jánost Ida eleinte csak hozományvadásznak tartja, mégis igent mond a házasságra – csupán azért, hogy kiszabaduljon otthonról. Egy feltétellel: a házasságuk csupán formális legyen. János beleegyezik, de az együttélés során kölcsönös vonzalom alakul ki köztük. A kapcsolatukat tovább bonyolítja egy félreértés: egy felszínes orvos terhességet diagnosztizál Idánál, miközben János is titkol valamit – egy nő fényképét őrzi. Végül minden félreértés tisztázódik, és az idegenként egybekelt pár valódi szerelemre talál egymásban.
Ida regénye a Szélesvásznú történelemben
Az Ida regénye Gárdonyi Géza személyes ihletettségű, késői, folytatásokban megjelenő regénye volt, a szerző ekkor már befutott író volt. A film már bemutatása idejében akkora siker volt, hogy még külföldről is érkeztek a nézők, de ebben a sikerben az író neve mellett jelentős szerepe volt Jávor Pál és Ágay Irén (a rendező felesége) alakításának, valamint Fényes Szabolcs Odavagyok magáért című dalának is, ami rögtön sláger lett.
Kurucz Márton filmtörténész megjegyzi, hogy Fényes Szabolcs már ekkor tudatában volt a slágerszerzés egyik nagy titkának, amit úgy hívnak, hogy C-dúr skála.
A film csupán két hét alatt készült el, az utómunka sem tartott tovább két hónapnál, ami a korban egyáltalán nem számított kirívónak, mivel a filmek állami támogatás nélkül, magántőkéből készültek, így nagyon is fontos volt a gyors megtérülés. Kurucz Márton filmtörténész szerint a magyar filmek piacát akkoriban elsősorban Bulgária és a diaszpórában élő amerikai lakosság jelentette, a rendszerváltozáskor így került elő például sok Kabos-film is.
A filmdrámának akkoriban nem volt gyakorlata, tízpercenként be kellett fűzni valamilyen túlzást
– hívja fel rá a figyelmet Kurucz Márton, rávilágítva ezzel arra, hogy a 30-as, 40-es évek magyar filmjei miért élnek előszeretettel a túlzások eszközével. A rendező Székely István tudatosan rájátszott a filmben ábrázolt zárda és a bohém szalonvilág közti különbségekre, amit a díszletek is kihangsúlyoznak (neobarokk és modern, Bauhaus stílusú bútorok), másfelől mégis hiteles képet festett a korabeli társadalmi viszonyokról, az apróhirdetéses társkeresésről, ahol teljesen megszokott volt tényszerűen leírni, hogy ki milyen, a társadalmi osztályának, keresetének megfelelő párt keres.
Miért visszatérő a történet? Talán Gárdonyinak köszönhető, és maga a szituáció érdekes. Szerelem, a szerelem diadala, fiatalok
– fejtegeti az Ida regénye mögötti népszerűség okait Kurucz Márton, ám ebben szerepet játszhat az is, hogy a történet már magában hordozza a hollywoodi romantikus filmek legfontosabb elemeit. A regényből nem véletlenül készült további két adaptáció is, 1974-ben Félix László, 2022-ben pedig Goda Kriszta készített belőle tévéfilmet.
Az Ida regénye szombat este 22 órától lesz látható a Hír TV műsorán, az ismétlés vasárnap 13 órakor lesz, míg a Szélesvásznú történelem aktuális epizódját vasárnap délelőtt 11 órakor nézhetik meg.
