Tárt karokkal várják az amerikaiakat

Történelmi jelentőségű eseményként értékelik Bukarestben, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Traian Basescu román államfő tegnap aláírta az amerikai katonai bázisok Romániába telepítését lehetővé tévő kétoldalú megállapodást. Rice korábban Németországban tárgyalt, ahol nyilvánvaló volt, a feszült viszonyt tovább rontotta, hogy az amerikaiak megkínoztak egy német állampolgárságú férfit.

A román elnöki hivatal bejelentése szerint a szerződés a stratégiai szintű román–amerikai kapcsolatok mérföldkövének tekinthető, mivel egyaránt bizonyítja a kétoldalú partneri viszony fejlődését, illetve a Washington és Bukarest között épült bizalom megerősödését. Különben a kétoldalú kapcsolatok Traian Basescu egy évvel ezelőtti államfővé választásakor vettek erőteljes lendületet, miután az új román elnök a Washington– London–Bukarest-tengely kiépítését nevezte külpolitikai stratégiája legfontosabb elemének. A Condoleezza Rice látogatását és a katonai megállapodás szentesítését övező, enyhén eufórikus bukaresti reakciót hűen tükrözik Mihai-Razvan Ungureanu szavai, aki szerint Románia hatvan éve vár erre a pillanatra. „Most megvalósul, amiről nagyapáink álmodoztak, amire a kommunista börtönökbe zárt, az ország demokratizálódásáért feláldozott románok ezrei vártak 1940 óta: jönnek az amerikaiak!” – nyilatkozta az esemény előtt a román külügyminiszter. A Bukarestben aláírt megállapodás lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy hadgyakorlatok, katonai felszerelések raktározására, valamint szükség esetén csapatok állomásoztatására használja Románia területét. Noha a potenciális amerikai támaszpontok helyszínéről egyelőre keveset tudni, Traian Basescu államfő korábbi washingtoni látogatása után kijelentette, hogy főképp a kelet-romániai fetesti és babadagi bázisok, továbbá az amerikai légierő által korábban már használt, Constanta melletti Mihail Kogalniceanu repülőtér szerepel a „célpontok” között. Ezekhez minden bizonnyal hozzáadódnak még a Smardanban és Cincuban működő gyakorlóterek és bázisok is, ahová várhatóan 2007 nyarán érkeznének amerikai alakulatok. Washingtoni források szerint különben a Romániában létesítendő támaszpontok felépítése eltér majd az Európa többi országában működő bázisokétól, vagyis ezek nem foglalnak majd magukba kereskedelmi központokat, iskolákat és a katonák hozzátartozói számára kialakított szálláshelyeket. Egyébként a Bukaresttől 400 kilométerre keletre fekvő babadagi bázison júliusban 1500 amerikai és román katona részvételével tartottak hadgyakorlatot.
Condoleezza Rice megelőző berlini látogatása ugyanakkor a barátságos diplomáciai külsőségeken túlmenően semmivel nem járult hozzá ahhoz, hogy észrevehetően csökkentse a német–amerikai viszony feszültségét. Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszéléseire is a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) akcióinak árnya vetült. A George Bush és Gerhard Schröder kapcsolatára visszanyúló ellentétek leépítése az aktuális események hatására így teljesen háttérbe szorult. A két nagy befolyású hölgy közötti eszmecsere magán viselte a fogalmak értelmezése közötti különbséget. Rice a terrorizmus elleni küzdelemben „a cél szentesíti az eszközt” elméletet vallja, és csak másodlagosan teszi hozzá, hogy figyelembe kell venni a jog és a törvények előírásait. Ebből a hozzáállásból kiindulva egyszerű tévedésnek nevezte a terroristakapcsolatokkal gyanúsított libanoni származású, német állampolgár Haled el-Maszri bebörtönzését. Válaszában Merkel egyensúlyt követelt a szabadságot fenyegető személyek elleni harc és az annak során alkalmazott eszközök között, amelyeknek meg kell felelniük a demokrácia Németországban is alkalmazott elveinek. Így elképzelhető a német és az amerikai biztonsági szolgálatok együttműködése – mondta a német kormányfő.
A feszült benyomást keltő külügyminiszter a titkosszolgálatok munkáját a siker kulcsának nevezte, és határozottan cáfolta, hogy kínoznák a fogvatartottakat. Az el-Maszri-ügyben nem volt hajlandó határozottan állást foglalni, csak annyit mondott, hogy az esetleges hibát a jövőben igyekszenek majd korrigálni. A két politikus közötti ötvenperces beszélgetéssel párhuzamosan fokozatosan élesedő belpolitikai helyzet alakult ki Berlinben azt követően, hogy az el-Maszri-affér hátterének felderítését a kancellár asszony a külügyminiszter és rajta keresztül a parlamentet felügyelő bizottság kezébe kívánja adni. Guido Westerwelle, a liberális FDP elnöke e megoldást felelőtlennek tartja, mert Frank-Walter Steinmeier – mint a Schröder-kancellária volt vezetője – is felelős lehet abban, hogy Otto Schily belügyminiszter meg Joschka Fischer, a külügyi tárca vezetője eltitkolta az esetet. – Vegyük tudomásul, hogy bűncselekményről és az ország szuverenitásáról van szó – hangoztatta Westerwelle és bejelentette: – Parlamenti vizsgálóbizottság kijelölését fogjuk követelni, ha fennáll a veszélye annak, hogy az el-Maszri-ügyet el akarják kendőzni.