A román elnöki hivatal bejelentése szerint a szerződés a stratégiai szintű román–amerikai kapcsolatok mérföldkövének tekinthető, mivel egyaránt bizonyítja a kétoldalú partneri viszony fejlődését, illetve a Washington és Bukarest között épült bizalom megerősödését. Különben a kétoldalú kapcsolatok Traian Basescu egy évvel ezelőtti államfővé választásakor vettek erőteljes lendületet, miután az új román elnök a Washington– London–Bukarest-tengely kiépítését nevezte külpolitikai stratégiája legfontosabb elemének. A Condoleezza Rice látogatását és a katonai megállapodás szentesítését övező, enyhén eufórikus bukaresti reakciót hűen tükrözik Mihai-Razvan Ungureanu szavai, aki szerint Románia hatvan éve vár erre a pillanatra. „Most megvalósul, amiről nagyapáink álmodoztak, amire a kommunista börtönökbe zárt, az ország demokratizálódásáért feláldozott románok ezrei vártak 1940 óta: jönnek az amerikaiak!” – nyilatkozta az esemény előtt a román külügyminiszter. A Bukarestben aláírt megállapodás lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy hadgyakorlatok, katonai felszerelések raktározására, valamint szükség esetén csapatok állomásoztatására használja Románia területét. Noha a potenciális amerikai támaszpontok helyszínéről egyelőre keveset tudni, Traian Basescu államfő korábbi washingtoni látogatása után kijelentette, hogy főképp a kelet-romániai fetesti és babadagi bázisok, továbbá az amerikai légierő által korábban már használt, Constanta melletti Mihail Kogalniceanu repülőtér szerepel a „célpontok” között. Ezekhez minden bizonnyal hozzáadódnak még a Smardanban és Cincuban működő gyakorlóterek és bázisok is, ahová várhatóan 2007 nyarán érkeznének amerikai alakulatok. Washingtoni források szerint különben a Romániában létesítendő támaszpontok felépítése eltér majd az Európa többi országában működő bázisokétól, vagyis ezek nem foglalnak majd magukba kereskedelmi központokat, iskolákat és a katonák hozzátartozói számára kialakított szálláshelyeket. Egyébként a Bukaresttől 400 kilométerre keletre fekvő babadagi bázison júliusban 1500 amerikai és román katona részvételével tartottak hadgyakorlatot.
Condoleezza Rice megelőző berlini látogatása ugyanakkor a barátságos diplomáciai külsőségeken túlmenően semmivel nem járult hozzá ahhoz, hogy észrevehetően csökkentse a német–amerikai viszony feszültségét. Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszéléseire is a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) akcióinak árnya vetült. A George Bush és Gerhard Schröder kapcsolatára visszanyúló ellentétek leépítése az aktuális események hatására így teljesen háttérbe szorult. A két nagy befolyású hölgy közötti eszmecsere magán viselte a fogalmak értelmezése közötti különbséget. Rice a terrorizmus elleni küzdelemben „a cél szentesíti az eszközt” elméletet vallja, és csak másodlagosan teszi hozzá, hogy figyelembe kell venni a jog és a törvények előírásait. Ebből a hozzáállásból kiindulva egyszerű tévedésnek nevezte a terroristakapcsolatokkal gyanúsított libanoni származású, német állampolgár Haled el-Maszri bebörtönzését. Válaszában Merkel egyensúlyt követelt a szabadságot fenyegető személyek elleni harc és az annak során alkalmazott eszközök között, amelyeknek meg kell felelniük a demokrácia Németországban is alkalmazott elveinek. Így elképzelhető a német és az amerikai biztonsági szolgálatok együttműködése – mondta a német kormányfő.
A feszült benyomást keltő külügyminiszter a titkosszolgálatok munkáját a siker kulcsának nevezte, és határozottan cáfolta, hogy kínoznák a fogvatartottakat. Az el-Maszri-ügyben nem volt hajlandó határozottan állást foglalni, csak annyit mondott, hogy az esetleges hibát a jövőben igyekszenek majd korrigálni. A két politikus közötti ötvenperces beszélgetéssel párhuzamosan fokozatosan élesedő belpolitikai helyzet alakult ki Berlinben azt követően, hogy az el-Maszri-affér hátterének felderítését a kancellár asszony a külügyminiszter és rajta keresztül a parlamentet felügyelő bizottság kezébe kívánja adni. Guido Westerwelle, a liberális FDP elnöke e megoldást felelőtlennek tartja, mert Frank-Walter Steinmeier – mint a Schröder-kancellária volt vezetője – is felelős lehet abban, hogy Otto Schily belügyminiszter meg Joschka Fischer, a külügyi tárca vezetője eltitkolta az esetet. – Vegyük tudomásul, hogy bűncselekményről és az ország szuverenitásáról van szó – hangoztatta Westerwelle és bejelentette: – Parlamenti vizsgálóbizottság kijelölését fogjuk követelni, ha fennáll a veszélye annak, hogy az el-Maszri-ügyet el akarják kendőzni.

Nem fogja elhinni, milyen módszerrel lopott a tolvaj trió a kecskeméti áruházban