November hónapban hat új alap indult, egy pedig november során elérte a futamideje végét, így összesen november végén 165 alapot kezeltek a Bamosz tagjai. A 105 nyilvános nyílt végű értékpapíralap az alapok összvagyonának háromnegyedét teszi ki. Ezen alapok vagyona második hónapja csökken, novemberben 56 milliárd forint tőkekivonás következtében három százalékkal lett kevesebb, bár a hozamok hatására 13,5 milliárd forint növekmény keletkezett. Az öt zártkörű értékpapíralap vagyona az októberi visszaesés után ismét nőtt, novemberben 4,6 százalékkal, a hónap végi 41 milliárd forintos vagyonuk az alapok összvagyonának 2,2 százaléka – állt a Bamosz havi jelentésében.
A kötvénytípusú alapok csökkenésével párhuzamosan ismét gyorsult az ingatlanalapok növekedésének üteme, második hónapja 10 százalék feletti a havi növekmény. Az alapok száma a hónap végén 20, vagyonuk 328 milliárd forint volt, arányuk a hónap során az összvagyon 18 százalékára nőtt. A havi növekedésből 29 milliárd forint az új befektetés, 2,5 milliárd forint pedig az elért hozamok eredménye. A hazai ingatlanalapok alapjainak bővülése továbbra is közel kétszerese az ingatlanalapokénak, és a hónap végén vagyonuk meghaladta az 55 milliárd forintot. Novemberben az újonnan induló alapok mindegyike garantált alap volt, a 2002-ben indult első ilyen alap pedig e hónapban érte el a futamidő végét. A hónap végén a 33 garantált alap összvagyona 85 milliárd forint volt, az összvagyon 4,5 százaléka. A 11 százalékos növekményből a hozam hatása 1,5 milliárd, míg több mint 7 milliárd forint az új alapok tőkevonzása volt. A két származtatott alap vagyona 25,7 százalékkal nőtt novemberben, a hónap végén a vagyonuk 2,8 milliárd forintot tett ki. A növekmény nagyobb részét novemberben is az értékesítés jelentette. Bár az októberi 30 milliárd után novemberben 58 milliárd forint tőkét vontak ki, a befektetési politika szerinti legnagyobb kategória továbbra is a 28 nyilvános, nyílt végű kötvényalapé. A november havi 8,6 százalékos csökkenést követően vagyonuk a hónap végén 602 milliárd forint volt, a hónap során a hozamok hatására az alapok vagyona kétmilliárd forinttal nőtt. A tőkekivonás elsősorban a rövid kötvényalapokat érintette, illetve a hazai alapokat, de a nem hazai hosszú kötvényalapokon kívül minden csoportban negatív volt az értékesítések és visszaváltások egyenlege. A kötvényalapok vagyonának 82 százalékát kitevő rövid kötvényalapok 9,9 százalékkal, a hosszú kötvényalapok 2,3 százalékkal csökkentek novemberben.
A második legnagyobb csoportot alkotó 27 pénzpiaci alap növekedési üteme szintén negatív volt, vagyonuk egy százalékkal csökkent novemberben, a hónap végén öszszesen 592 milliárd forintot tett ki. A hónapban közel 9 milliárd forintot vontak ki a befektetők, a hozamoknak viszont 2,5 milliárd forintot köszönhettek. A kategórián belül 70 százalékot kitevő „klasszikus” pénzpiaci alapok 5 százalékkal csökkentek, a likviditási alapok vagyona viszont 9,4 százalékkal nőtt. Ugyancsak nőtt az euróövezeti pénzpiaci alapok vagyona. A devizális megoszlást tekintve továbbra is a 46 hazai, forintkockázatot viselő nyilvános kötvény és pénzpiaci alap a meghatározó, részesedésük az összes alap teljes vagyonából bár csökken, így is 63 százalék.
A vegyes alapok bővülése az átlagnál gyorsabb volt, e hónapban 9,1 százalékos növekedést követően vagyonuk közel 61 milliárd forint volt. Novemberben közel négymilliárd forintot fektettek be vegyes alapokba, a hozamok pedig több mint egymilliárd forintot tettek a vagyonhoz. A leggyorsabban, 18,5 százalékkal a négy egyéb alap vagyona bővült, a hónap végére több mint hatmilliárd forintra nőtt. A részvényalapok havi bővülése az októberi visszaesést követően 9,5 százalékra nőtt, az alapok vagyona november végére meghaladta a 155 milliárd forintot. A vegyes és egyéb alapoktól eltérően azonban a részvényalapok gyors növekedésében a hozamok meghatározó szerepet játszottak. A tiszta részvényalapok növekedése gyorsabb volt, ezek 16,6 százalékkal bővültek, míg a részvényalapok vagyonának 92 százalékát kitevő részvénytúlsúlyos alapok 8,9 százalékkal nőttek. A leggyorsabban az amerikai részvényalapok nőttek, amelyek átlagosan 8–9 százalékos nominális hozamot értek el novemberben, illetve a hazai indexkövető részvényalapok, amelyek a legnagyobb arányú új tőkét vonzották (15, illetve 17 százalékkal).
Spekuláció gyengülésre. Nem csak a befektetési alapok esetében érezhető a tőke kivonása, a tőzsdén és a bankközi devizapiacon is megindult egy olyan folyamat, ami azt jelzi, hogy a befektetők valóban más helyeken keresnek invesztícióra alkalmas lehetőséget. A bankközi devizapiacon a forint az elmúlt héten régen nem látott gyengülést produkált. Persze a forintra nagyban hatott a Fitch Ratings Magyarországot leminősítő intézkedése is, és az is, hogy a jelentős spekuláns réteg a forint gyengülésére rendezkedett be. A forint az elmúlt pénteken 256,30-as szint fölött is járt az euróval szemben. Szakértők szerint a forintban jelentkező eladási hullám eredménye az lehet, hogy a hazai fizetőeszközt a shortolóknak (gyengülésre spekulálóknak) vissza kell venniük, ez viszont a jelenlegi állapotból pozitív irányba mozdíthatja el a forint kurzusát.
origo.hu
Kecskesajtos fagyiért őrülnek meg a Balatonnál
