Nem tűnik számítógépes kalóznak az előzetes letartóztatásban kilencvennégy napot töltő, 59 éves Herendi Iván – és vélhetőleg nem is az. Mindez abból is leszűrhető, hogy arra kér, megjelenés előtt faxon küldjük el neki a cikket, mert az e-mailezés neki túlságosan bonyolult. Márpedig történetünkben ennél azért komolyabb számítógépes művelet nyomán folyik a nyomozás.
Még tavaly a dabasi Béres Gumi Kft.-től átutalással több részletben elindult 95 millió forint, ami nem ott landolt, ahol kellett volna, hanem egy, a honi asztalitenisz-utánpótlást, döntően a BVSC szakosztályát támogató alapítvány számláján.
„A számlaszám megváltoztatásával jogosulatlan átutalás történt” – közli a tényállást Nagy Erika őrnagy. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi alosztályvezetőjétől megtudjuk, hogy a pénz egy része már megkerült, de ötvenötmillió forintot még keresnek. Az ügy kapcsán október közepén négy gyanúsított került előzetes letartóztatásba, aztán hármat, köztük Herendi Ivánt január 16-án, az ügybe ugyancsak belekeveredő fiát február 7-én szabadlábra helyezték. „Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy ellenük bizonyosan nem emelnek vádat, de az előzetes letartóztatás feltételei esetükben már nem állnak fenn. Többlépcsős történetről van szó, amelyben mindenkinek megvan a felelőssége” – szögezi le az alosztály-vezetőnő. Arról, hogy a csaknem negyvenmilliót kinél és milyen formában találták meg, a nyomozás érdekében nem kíván nyilatkozni.
Herendi Iván hozzávetőleg másfél millió forintot költött el, mindezt a BVSC asztalitenisz-szakosztályának működési költségeire, a Bajnokok Ligájában való részvételre, a külföldi utazásokra. Valamivel több mint hetvenmilliót elmondása szerint készpénzben „továbbadott”. Az utolsó húszmillióval is ezt szándékozta tenni, de közben egy feljelentés alapján már zárolták az alapítvány számláját.
„Az ügynek két vetülete van – szögezi le Birkás Miklós, aki Rozgonyi Balázzsal együtt védi Herendi Ivánt. – A büntetőjogi kérdés ott merül fel, hogy az alapítványhoz érkezett pénz kivétele szabályos volt-e vagy sem. S ugyanakkor ügyfelünk tudott-e arról, hogy ez a pénzáramlás valamilyen bűncselekménnyel összefüggésben történt. Ez majd az eljárás későbbi szakaszában kiderül – véli az ügyvéd, aki az ügy másik vetületeként a sportfinanszírozást említi: – A rendszerváltozással megszűnt az a gyakorlat, hogy az egyesületekhez év elején megérkezik az állami támogatás, és abból előre lehet tervezni. A kluboknak alapvetően önmaguknak kell megteremteniük az anyagi hátteret, s mivel a sport reklámhordozó lett, előtérbe kerül a szponzorálás. A vállalatok a támogatást elszámolhatják reklámköltségként, reklámszerződések köttetnek, de ez a helyzet sok kuszaságot teremt. Bevett dolog, hogy aki szponzori pénzt hoz, annak egy részét jutalékként megkapja. És sok esetben ezek az ügyeletek egyáltalán nem törvényes keretek között zajlanak. Ügyfelünk a sportszakmához ért, a gazdasági dolgokhoz viszont kevésbé. Nem ismerte fel ennek a szponzorálásnak a büntetőjogi veszélyét, és ebbe a sportfinanszírozási csapdába esett bele.”
Mégpedig történetesen a fiával együtt, aki az ügy kipattanásakor önként jelentkezett a rendőrségen. „Engem akart menteni ezzel a lépésével. Azért tartja magát felelősnek, mert amikor tavaly a klub kilátástalan anyagi helyzetét látva felmerült bennem, hogy három évtized után talán fel kellene adni a sportban betöltött szerepemet, ő vett rá a folytatásra” – mondja Herendi Iván, aki a nyomozó hatósághoz és ügyvédjeihez hasonlóan arra a két döntő kérdésre óvakodik válaszolni, hogy szerinte ki a bűnelkövető az ügyben, és hol vannak a hiányzó milliók. „Ezek olyan kérdések, amelyekre nem az én kompetenciám válaszolni – mondja tömören. – A magam szerepét illetően abban kétségkívül hibáztam – teszi hozzá –, hogy nem voltam eléggé körültekintő, mert jobban szemügyre kellett volna vennem a tranzakció hátterét. Ám szükségtelennek gondoltam, mert ezt az állítólagos szponzort, akiről én korábban nem is tudtam, hogy a világon van, olyasvalaki hozta, akiben ezer százalékig megbíztam. Korábban már rengeteget segített a szakosztályunknak, s most őt is félrevezették – mondja, majd így folytatja: – Ennek a szomorú ügynek talán annyi pozitív hozadéka lesz, hogy felhívja a figyelmet a sportban uralkodó áldatlan állapotokra. A szakosztályunk – dacára annak, hogy egy zuglói kft. évek óta jelentős anyagi segítséget nyújt – rendkívüli nehézségekkel küzd, miközben a jövő generációjának egészségnevelésében, a gyerekekkel való foglalkozásban, ugyanakkor az utánpótlás- és a felnőtt nemzetközi szintű élsportban is meghatározó szerepet vállal. Évek óta nem kapunk se működési költséget, se fizetést, mégis jelen vagyunk az asztalitenisz teljes vertikumában, ideértve a parasportot és a szabadidősportot is. Az egyéni ifi Eb-aranyérmes Jakab János személyében a mi játékosunk a kontinens talán legnagyobb reménysége, és a Bajnokok Ligájában sem összevásárolt idegenlégiósokkal állunk ki, hanem saját nemzetbeli, dominánsan saját nevelésű játékosokkal. Ám sajnos úgy néz ki, hiába minden igyekezetünk és erőfeszítésünk, a krízishelyzetünk folytatódik.”
Mint ahogyan a konkrét bűnügyben a nyomozás is.
origo.hu
Közúti ellenőrzés esetén ezekre kell odafigyelni!
