A Corolla és a Land Cruiser mellett a Camry is igazi állócsillag a Toyota palettáján, a japán nagyautó gyakorlatilag 1982-es premierje óta fontos tagja a kínálatnak. Észak-Amerikában hosszú ideje az egyik legnépszerűbb személyautóként az ottani átlagemberekhez szól, míg más régiókban a topmodell szerepét tölti be. Európában és hazánkban azonban a 2018-as nagy visszatérése óta meghatározó szereplő, amiben szerepet játszik sok-sok tényező. Amíg az 1990-es években a Camrynek meg kellett küzdenie a Nissan Maximával, a Mitsubishi Sigmával, az Opel Omegával, a Ford Scorpióval vagy akár a francia nagyautókkal, addig a 8. nemzedék mellől egyszerűen elfogytak a konkurensek. Európában már csak a német prémiumtrió és a Toyota kínál hagyományos, szedán felépítésű nagyautót, a Camry most pedig megfiatalodva csábítana el vevőket a magasabbra pozicionált limuzinoktól.
1. A négyajtós forma örök
Az utóbbi időben megszoktuk, hogy a Toyota egyre bátrabb formatervekkel rukkol elő (C-HR), azonban a Camry esetében szó sem lehet extrém megoldásokról. Ez a modell azoknak szól, akik hagyományos, négyajtós nagyautót szeretnének, így aztán nem meglepő, hogy a külső frissítésével megbízott amerikai részleg nem esett túlzásokba. Ha megnézzük az átszabott részleteket, a lámpákat vagy a hűtőmaszkot, akkor látszik, hogy sokkal modernebbnek és fiatalosabbnak hat a Camry, ugyanakkor a teljes összkép az arányok miatt egyértelműen konzervatív. Enyhén emelkedő övvonal és hosszú gépháztető jellemzi típust, amely 4920 mm-es hosszával három centivel rövidebb az aktuális Mercedes E-osztálynál.

2. 230 lóerő bőven elegendő
A 2,5 literes szívó benzinmotor maradt a régiben, ám az elektromos komponenseket alaposan felfrissítették. A nikkel-fémhidrid telepcsomagot lítium-ion akkupakk váltotta (hivatalosan ez az ötödik generációs hibrid hajtás), amelyből a jobb hűtés miatt egyszerűen több energiát lehet „kivenni”. Emiatt erősebb, 136 lóerős elektromotort alkalmaz a Toyota, aminek az eredménye szembetűnő.
Egyrészt a Camry jobban gyorsul indulásnál önmagában a villanymotorral, másrészt gázadásnál a benzinmotor kevésbé bőg fel a hatékonyabb elektromos rásegítés miatt.
A 218 lóerős rendszerteljesítmény helyett immáron 230 lóerővel büszkélkedhet a Camry, ami bőven elegendő a dinamikus haladáshoz, a 7,2 másodperces 0–100 km/órás sprintidő abszolút korrekt. A padlógázas gyorsítások kivételével a működési kultúra kiemelkedő, városban és elővárosi közlekedésben nehéz rajta fogást találni. A futómű és a kormányzás terén már nem nevezhető kiemelkedőnek a Toyota nagyautója, ebben a kategóriában elvárható lenne, hogy extraként adaptív csillapítás is elérhető legyen.

3. Takarékosságban tényleg verhetetlen
Azok az idők már elmúltak, amikor a felső-középkategóriás limuzinokat nyolcvanliteres tankkal látták el, ám a Camry ötvenliteres tartálya a mostani mezőnyben is egyértelműen kicsi. A gyakorlatban mégsem tűnt úgy, hogy ez hátrány lenne, ugyanis a teszt során 5,2 l/100 km-es átlagot regisztráltunk. Mindezt 75 százalék város, 25 százalék gyorsforgalmi út aránnyal értük el, de kizárólag városban használva öt liter alatti érték is reális. A Toyota hibridje autópályán természetesen nem olyan takarékos, mint egy modern dízel, de állandó 130 km/órás tempóval, csomagokkal megpakolva is 6,5 l/100 km körül fogyaszt, vagyis panaszra semmiképpen sem lehet okunk. A takarékosságban nemcsak az évek során tökélyre fejlesztett hajtáslánc játszik szerepet, hanem a tömeg is: ahhoz képest, hogy pár centi híján ötméteres autóról beszélünk, az 1,6 tonnás tömegével kifejezetten könnyűnek számít.

4. Sofőrös autóként is beválik?
A Camry igazi modern klasszikus, a Toyota nagyon bölcsen kitart a fizikai gombok mellett, és a digitális műszerfal grafikája is őrzi a hagyományokat. Azonban a központi fejegység már nem annyira meggyőző. Amellett, hogy a menü sajátos logikáját szokni kell, a megjelenítés szinte méltatlan egy felső-középkategóriás autóhoz. Persze azt meg kell hagyni, hogy az ülések komfortosak, sőt az Executive kivitel már-már a luxusautós irányba mutat. A könyöklőből lehajtható panelen állíthatjuk a hőmérsékletet és az ülésfűtést, illetve
elektromosan mozgathatjuk a második sorban lévő üléseket és a hátsó rolót is.
Miközben komfort szempontjából az Executive hátsó üléseiről csak jót lehet mondani, a topverzió esetében az üléskialakítás miatt nem bővíthető a csomagtér. A Camry bendője egyébként nem kicsi (529 literes), de a belógó zsanérok és a szűk nyílás egyértelművé teszi, a limuzin építésmód nem kedvez a praktikumnak.

5. Túlzások nélkül
Bár a konfigurációs lehetőségek a japán gyártás miatt szerényebbek, mint az európaiaknál, a négy felszereltségi szint (Comfort, Comfort Business, Prestige, Executive) a legtöbb igényt azért le tudja fedni. A Toyota Sense 3.0 komplett vezetéstámogató csomag a 16 885 000 forinttól kapható bázismodellnél is alapáras, az első keresztirányú forgalmat figyelő rendszer azonban a Prestige és Executive kiváltsága. Összességben a Camry egy kétliteres dízel Skoda Superb szintjét hozza, és még a 20 365 000 forintos Executive verzió ára sem számít különösebben borsosnak, ha figyelembe vesszük a felszereltséget. Ami a házon belüli konkurenciát illeti, a Camry ártöbblete még a tíz százalékot sem érti el a RAV4-eshez képest. Ugyan a szabadidő-autó praktikumban, elsősorban a csomagtér szempontjából előnyben van, a takarékosság és a kényelem terén a limuzinnak áll a zászló.
