Komoly akadályok gátolják az Európa Tanács (ET) megállapítása szerint az észtországi orosz kisebbséget a társadalmi beilleszkedésben. Az Észtországban élő 139 ezer orosz ajkúnak, azaz a lakosság 11 százalékának nincs észt állampolgársága többek között a kötelező észt nyelvvizsga miatt. Az orosz és az észt nem rokon nyelvek, és az orosz ajkúak nehezen jutnak ingyenes észt nyelvtanfolyamhoz, miután nincs elegendő szakképzett észtnyelv-tanár az országban – áll az Európa Tanács napokban közzétett jelentésében.
Mint a dokumentum fogalmaz, „Észtország nem fogadott el átfogó diszkriminációellenes törvényt, sem a nemzeti kisebbségek jogait és jogállását rögzítő törvényt. Ráadásul Észtország nem dolgozott ki az észt ajkú és az orosz ajkú közösség kölcsönös megismertetését segítő, átfogó politikát sem”. Az Európa Tanács aggodalommal tapasztalta, hogy az észt hatóságokban erős az az érzés, hogy az Észtországban élő, állampolgársággal nem rendelkező orosz ajkú lakosoknak nincs joguk az országban élni, és vissza kellene őket küldeni Oroszországba.
Bár most az ET Észtországgal foglalkozott, a helyzet korántsem itt a legrosszabb, hiszen Lettországban több mint félmillió – nagy többségében orosz ajkú, de mintegy száz, a Kárpátaljáról ide költözött magyar – úgynevezett hontalan él. E szempontból Litvániában a legjobb a helyzet, hiszen Vilnius ötévi helyben lakás után automatikusan állampolgárságot biztosított az orosz ajkú kisebbségnek.
Oroszország a nemzetközi fórumokon rendszeresen felveti, hogy Észtország és különösen Lettország az oktatás, a foglalkoztatás, az állampolgársági és a nyelvi törvények terén hátrányosan megkülönbözteti az oroszokat. Moszkva az EU-t is bírálja, amiért az nem biztosítja az jogaik védelmét a két országban.
origo.hu
Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították
