Bácskai János tábornok mint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ akkori főigazgatója, 2003 júniusában segítséget nyújtott Kulcsár Attilának, a K&H-ügy főszereplőjének abban, hogy a bróker által elkövetett törvénysértések a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) előtt tovább maradjanak rejtve – hangzott el Kiss Károly hadbíró alezredes ítéletindoklásában.
A bíró kifejtette, amikor a felügyelet 2003 júniusában vizsgálatot folytatott a K&H Equities Rt.-nél a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzés kapcsán, szabálytalanságokra utaló adatok merültek fel, azért a felügyelet átfogó ellenőrzés indításáról döntött. Erről szerzett tudomást Kulcsár Attila, aki attól tartott, hogy a PSZÁF vizsgálata fényt derít törvénytelen tranzakcióira, ezért Bácskai Jánoshoz fordult. Több alkalommal telefonon beszéltek és találkoztak egymással, Kulcsár informálta a tábornokot a brókercégnél történt sikkasztásokról, és arra kérte őt, segítse kivonni a banki iratokat a felügyelet vizsgálata alól. Bácskai János ezután Papp Csaba alezredest, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának munkatársát már csupán arról tájékoztatta, hogy a brókercégnél iratok vannak veszélyben, ezért azokat még a PSZÁF érkezése előtt célszerű beszerezni. A rendőrök megpróbálták elhozni az eredeti dokumentumokat, de amikor arról értesültek, hogy a felügyelet is csak másolatokat kaphat, ők szintén ezeket vitték el.
A bíróság Lamperth Mónika (MSZP) belügyminiszter nyilatkozata mellett Kiss Péter kancelláriaminiszter és Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár tanúvallomását vette figyelembe, akik azt mondták el, hogy a vádlott nekik csak a Pannonplast-iratok veszélyeztetettségét említette. A tanács kizárta a bizonyítékok köréből a Nemzetbiztonsági Hivatal telefonlehallgatási jegyzőkönyveit, ugyanakkor megállapította: a hivatal munkatársai törvényesen szerezték információikat. – Azzal a magatartásával, hogy hivatalos személyként egy büntetőeljárás sikerének meghiúsítására törekedett, Bácskai János bűnpártolást követett el – jelentette ki a bíró.
A bíróság a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádjában azzal indokolta az elmarasztalást: a bűncselekmény elkövetéséhez elegendő volt, hogy a tábornok az otthonába vitt és az asztalán hagyott csoportjelentést. Bácskai János az eljárás során tagadta bűnösségét, igazságtalannak, méltatlannak és megalázónak nevezte az ítéletet, védője pedig közölte, fellebbeznek. Kiss Károly hadbíró bejelentette: a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsához továbbítják az aktákat. Ács Tibor katonai ügyész három nap gondolkodási időt kért a határozat elfogadásának vagy a vádhatóság fellebbezésének bejelentéséig.
Ismeretes: első fokon a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa 2004-ben kimondta Bácskai János bűnösségét, és lefokozta a tábornokot, ám a Fővárosi Ítélőtábla még ebben az évben megsemmisítette az ítéletet, és megismételt eljárást rendelt el.
origo.hu
Így teszik tönkre az egészséged az álmatlan éjszakák – 5 tuti módszer a pihentető alvásért
