Kezdettől fogva érdeklődéssel fogadta a közvélemény David Cameront a Konzervatív Párt élén. Mint jómódú család szülötte és az ország egyik legelőkelőbb középiskolájának neveltje igen távol áll elődeitől, akár az utóbbi évek sűrűn változó tory pártvezetőit, akár a három utolsó konzervatív miniszterelnököt tekintjük összehasonlítási alapnak. A különbség azonban több ennél.
Cameront egyre többen Tony Blair konzervatív másának tekintik. Blair a Munkáspárt alkotmányának nevezetes negyedik pontja fölött nyert csatát a múlt harcosaival szemben. Ez írta elő a termelőeszközök köztulajdonát, amit Blair törölt a pártalkotmányból.
A konzervatívok számára sosem létezett egyetlen ilyen sarkalatos pont, de a pártban mindig élt az individualizmus ideológiája a kollektivizmussal szemben. David Cameron tegnap látott hozzá, hogy elfogadtassa pártja 253 ezer tagjával a részleges átállást a kollektivizmus oldalára. Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején kijelentette, hogy társadalom nincs, csak állam és állampolgárok léteznek. Cameron tegnap közzétett hivatalos pártprogramja ezzel szemben kimondja: „Társadalom létezik, de nem azonos az állammal. Politikánk próbaköve, hogy a gazdagok helyett a társadalom legelőnytelenebb helyzetű tagjait segíti-e.”
Cameron nem ígér adócsökkentést, mint szinte valamennyi elődje. Az új program megfogalmazásában „a gazdasági stabilitás és a felelősségteljes pénzügyi politika előbbre való az adócsökkentésnél”. Cameron még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy a toryk aláássák a jóléti államot. Pusztán annyit ígér, hogy idővel megosztják majd a gazdasági növekedés eredményét a közszolgáltatások és az adófizetők között, de az első és legfontosabb mindig a közszolgáltatás marad.
origo.hu
Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították
