Macron: Jönnek az újabb oroszellenes szankciók

A francia elnök szerint napokon belül újabb büntetőintézkedések léphetnek életbe, ha Moszkva nem hajlandó tűzszünetet kötni. Emmanuel Macron kitért arra is, miért nem sikerült eddig befagyasztani az orosz vagyont, és miért nem küld nyugati ország csapatokat Ukrajnába.

Emmanuel Macron francia elnök Forrás: AFP

Emmanuel Macron francia elnök kedden este két és fél órás televíziós interjút adott a TF1 csatornán, amelyben többek között az ukrajnai háborúról, az Oroszországgal szembeni szankciókról és a francia katonai segítségnyújtásról is részletesen beszélt. Bár korábban egyes nyilatkozatai az oroszellenes szankciók korlátairól és a nyugati csapatok esetleges bevetéséről komoly visszhangot keltettek, ezúttal is megerősítette, hogy Franciaország az Egyesült Államokkal együtt újabb lépéseket fontolgat.

Emmanuel Macron újabb szankciókon gondolkodik
Fotó:  AFP

Kamatozik a lefoglalt orosz vagyon

A francia elnök elismerte, hogy az Európai Uniónak egyelőre nincs jogi kerete az orosz állami vagyon elkobzására. 

Ma nincs meg a jogi eszköztárunk ahhoz, hogy hozzányúljunk az orosz tőkéhez

– fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, hogy a zárolt orosz eszközök után folyamatosan kamatok keletkeznek, amelyeket az EU jelenleg Ukrajna támogatására használ. Ez a megközelítés – a tőke megtartása, de a hozamok felhasználása – kompromisszumként szolgál a vagyonelkobzást ellenző országok és az azonnali fellépést sürgetők között. 

Mindent megtettünk, amit meg lehetett tenni

– mondta Macron.

Jön az új szankciós kör, ha nincs tűzszünet

Macron közölte, hogy a Nyugat – különösen Franciaország és az Egyesült Államok – napokon belül újabb szankciókat vezethet be, ha Oroszország nem hajlandó tűzszünetet kötni Ukrajnában. 

Ami Ukrajnában történik, az a mi biztonságunkról szól

– jelentette ki. Mint mondta, harminc napos tűzszünetet szeretnének elérni, amely földre, vízre és levegőre egyaránt kiterjedne.

A szankciókat a következő napokban alkalmazni akarjuk, az Egyesült Államokkal együttműködésben

– tette hozzá Macron.

Macron nem küld katonákat

Az ukrán katonák felszereléshiányra vonatkozó panaszaira reagálva Macron hangsúlyozta, hogy Franciaország megháromszorozta a lőszergyártást, és

mindent, amit termelünk, Ukrajnába küldünk

Egyúttal azonban jelezte, hogy francia csapatokat továbbra sem küldenek a háborús övezetbe.

Úgy döntöttünk, hogy nem vetünk be csapatokat, mert el akarjuk kerülni az eszkalációt

– indokolta.

Macron a háború után tárgyalna Putyinnal 

Emmanuel Macron ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország kész lenne újra párbeszédet folytatni Vlagyimir Putyinnal – de csak a háború befejezése után. 

Készen állok arra, hogy újra beszéljek Putyinnal, de ehhez előbb le kell zárulnia a háborúnak

– fogalmazott. Közben arra is figyelmeztetett, hogy Európa nem függhet örökké az Egyesült Államoktól. 

Tisztában vagyunk vele, hogy az amerikai érdekek egyre kevésbé összpontosulnak Európára. Ezt láttuk Afganisztán esetében is. ‘America First’ – ez a hozzáállás, és ez egyébként legitim

– mondta, hozzátéve, hogy Európának a következő 10–20 évben fokoznia kell saját stratégiai önállóságát.

Ukrajna nem szerzi vissza a területeit és nem lesz NATO-tag

A háborús helyzetből fakadó kihívásokkal összefüggésben Macron megerősítette, hogy nem céljuk Ukrajna NATO-tagsága, ugyanakkor nem engedhetik meg azt sem, hogy az ország teljesen magára maradjon. 

Ukrajna maga is belátja, hogy nem tudja visszaszerezni az összes elveszett területét. De nem hagyhatjuk magára. Ha a tűzszünet után újabb orosz támadás történne, felmerülhet egy ENSZ-mandátumú vagy más nemzetközi biztosító erő kérdése

– mondta. A francia elnök szerint ezek a csapatok olyan távolabbi ukrán területeken állomásoznának, amelyek nem közvetlenül a frontvonal mentén helyezkednek el, ezzel is megelőzve egy újabb eszkalációt. Macron arról is beszélt, hogy Franciaország már most is jelentős katonai beruházásokat hajt végre, és európai vezetőként nyitott arra, hogy a jövőben egy közös nukleáris elrettentési stratégiáról is egyeztessenek. 

Készen állunk a vitára, de a döntés joga Franciaországé marad. A francia elrettentő képesség nem válhat közösségi fenntartásúvá

– szögezte le, utalva arra, hogy a francia atomfegyverek más európai országokba történő telepítése csak Párizs döntésén múlhat.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP)