Mély megosztottság

Jócskán száz fölé emelkedett már Irakban a szamarrai síita mauzóleum elleni szerdai robbantást követő erőszakhullám áldozatainak száma. A síiták és a szunniták közti konfliktus csillapítására bevezetett kijárási tilalmat ugyan tegnap délután feloldották a mozlim imanapra tekintettel, ám az érintett felek szerint ez aligha jelenti a kérdés rendeződését.
Míg Irakon belül és a mozlim világban másutt sokan az amerikaiakat sejtik a viszályt kiváltó támadás mögött, az országot megszálló amerikai erők kitartanak amellett, hogy az al-Kaida nemzetközi terroristahálózat tehető felelőssé a merényletért, amelyet eddig még egyetlen szervezet sem vállalt magára. John Abizaid tábornok, az iraki hadszíntérért is felelős amerikai középső parancsnokság főparancsnoka szerint olyan terrorcselekményről van szó, amelynek nyomai azokhoz vezethetnek, akik kapcsolatban állnak az al-Kaidával vagy annak Abu Muszab az-Zarkávi vezette iraki szervezetével. Abizaid szerint az akció pontos célja az volt, hogy az országot felekezeti megosztottságba, belháborúba taszítsák.
A Bagdadra és három környező tartományra, Szaladdinra, Dijalára és Babilóniára érvényes kijárási tilalom feloldása előtt, tegnapra virradóra újabb síita mecset ellen követtek el merényletet, igaz, az eddigi zavargások centrumától távol, a britek megszállta déli Bászrában. Az al-Abella mecset mellett nem sokkal éjfél után robbant fel egy gépkocsiba rejtett pokolgép, és a támadásnak – melyben senki sem vesztette életét – az ad különös jelentőséget, hogy az épületben van Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, Irak legfőbb síita méltósága képviselőjének hivatala. Még csütörtök este a Bagdadtól északra fekvő Túz Hormatu városban otthona előtt lelőtték egy síita mecset müezzinjét, míg a dél-iraki Násziríjában elrabolták egy szunnita mecset hitszónokát, akinek a holttestét tegnap reggel találták meg az utcán.
Irak vezető síita mozgalmának feje, Abdul-Azíz al-Hakím szerint semmi közük az iraki szunnitákhoz azoknak, akik a szamarrai síita mauzóleum elleni merényletet szerdán elkövették. Az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának vezetője úgy vélte: a megbuktatott Szaddám Huszein hívei és Abu Muszab az-Zarkávi, az al-Kaida iraki vezetője követhették el a robbantást, hangsúlyozva, hogy „mindannyiunknak össze kell fogni elszigetelésük végett”. A hivatalos politika néha túlzottan optimista értékelésével szemben a két mozlim irányzat konfliktusa már Irak megszállásának 2003. áprilisi kezdete óta kibontakozóban van. A Huszein uralma idején előnyöket élvező szunnita kisebbség hatalma vesztével az iraki ellenállás legfontosabb bázisául szolgál, míg a korábban elnyomott síiták egyre nagyobb befolyásra tesznek szert az amerikaiak felügyelte kormányzatban. A két fél konfliktusa 2003-ban és 2004-ben már háromszor vezetett síita szent helyek elleni merénylethez, Kerbelában és Nedzsefben.