Mélyfúrás indult Óföldeákon

Földgáz után kutatnak a Csongrád megyei Óföldeák határában. Az eddigi mérési adatok ugyanis arra engednek következtetni, hogy itt található Európa legmélyebb szerkezetű és legnagyobb szénhidrogénkészlete. A beruházó kanadai cég ennek reményében áldoz jelentős összeget a fúrásokra: a horvátoktól bérelt speciális berendezésért napi százezer forintot fizetnek.
Miután a szakemberek jelezték, hogy az algyői olaj- és gázmezőn harminc év múlva kiapadnak a források, a vancouveri cég vállalkozása újabb reményt ad arra, hogy Dél-Magyarországon még hosszú évtizedekig folyhat a gázkitermelés. A lelőhely elérése azonban nem 1500, hanem a feltételezések szerint hatezer méter mélységben van. Korábban a Mol már próbálkozott Makó térségében is földgázkitermeléssel, de magyar technológiával ezt képtelen volt megvalósítani. Kiderült, hogy túl mélyen helyezkedik el a szénhidrogén lelőhelye.
Egészen másként vélekednek minderről most a feltárást végző szakemberek. A mélyfúrás – amelyet egyébiránt a horvátországi Ina olajvállalat kútfúró cége végez – jelentős összegbe kerül, emellett napi két tartálykamionnyi üzemanyagot használnak el az áramfejlesztéshez, ami szintén magas költséget jelent. A munkához tavaly decemberben láttak hozzá, s még csak most jutottak el 2500 méter mélységig. Szakemberek szerint tavasszal érik majd el a hatezer métert, akkor derül ki, mit rejt a föld mélye Óföldeáknál. Ha megbizonyosodnak, hogy tényleg sikerült szénhidrogén-lelőhelyre bukkanni, a nyár közepéig az is kiderül, sikerül-e azt kibányászni.

Az energiahivatal borúlátó. Magyarországon az évtized végére várhatóan a jelenleginek több mint felére esik vissza a földgáz kitermelése, s az Európai Unió egészéhez hasonlóan nő az importfüggőség – mondta Molnár László, az Energia Központ Kht. ügyvezető igazgatója tegnap a távirati irodának. A szakember szerint a hazai kitermelés részaránya a jelenlegi 15–20 százalékról már az évtized végére 6–8 százalékra esik vissza.
Mint azt korábban hírül adtuk, a geológiai felmérések valóban nem kecsegtetnek azzal, hogy Magyarországon hatalmas gázmezőket fedezhetnek fel a közeljövőben, ám azt sem árt tudni, hogy az utolsó átfogó kutatást a nyolcvanas években végezték, s azóta technológiájában sokat fejlődött a kitermelés. Ma már a kutakat nem csak lefelé lehet mélyíteni, de van mód a vízszintes irányú fúrásokra is, és ez a módszer eredményekhez vezethet. A bányászat fejlődésével szóba jöhet a mecseki feketeszénben rejtező metán kiaknázása is – ezzel egy csapásra megduplázhatnánk a saját forrású földgáz részarányát. Vannak tehát elvi lehetőségeink, a kérdés csak az, megéri-e hozzáfogni a bányászathoz. Ezek a technológiák ugyanis rendkívül drágák.