Moszkva és Teherán közösen dúsít uránt?

Az iráni atomkérdés megoldása nagymértékben azoktól a tárgyalásoktól függ, amelyeket az iszlám ország és Oroszország folytat a kétoldalú nukleáris együttműködésről – erre világított rá a Moszkvában tartott kétoldalú eszmecsere, amely hosszabb távon a nemzetközi aggodalmakat részben eloszlatni képes közös urándúsító vállalat alapításához vezethet.

Előremutatónak és konstruktívnak minősítette az atomválság megoldására tett orosz kompromisszumos javaslatról tartott tárgyalásokat Ali Hoszeini-Tas, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárhelyettese, az iráni küldöttség vezetője, aki közölte, országa folytatja azokat. A tárgyalások egyes elemei reményt adnak arra, hogy megállapodást érhetünk el – közölte az iráni politikus, hozzátéve: az orosz javaslat csak része lehet a moszkvai fordulóban megvitatott szélesebb kereteknek. A küldöttség hazautazása előtt azt mondta: reméli, hogy meg tudnak állapodni Oroszországgal urándúsítást végző vegyesvállalat alapításáról. A tárgyalások alapvető része a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) március 6-i kormányzótanácsi ülésére vonatkozott, és az iráni delegációvezető szerint „mindkét félnek az a véleménye, hogy az iráni atomdossziénak az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalása nem lenne konstruktív döntés”.
Előzőleg az orosz atomenergia-ügynökség (Roszatom) vezetője arról tájékoztatott, hogy e hét végén Teheránban folytatja a tárgyalásokat a közös urándúsító vállalat létrehozásáról. Szergej Kirijenko megjegyezte, hogy megállapodás esetén a cég rövid időn belül megkezdheti működését. A Roszatom feje minap egy amerikai hetilapnak elmondta: Oroszország technikailag felkészült arra, hogy Irántól „átvegye az uránt, saját területén dúsítsa, s a kész nukleáris fűtőanyagot odaszállítsa. Azután a fűtőelemeket visszavesszük, s így garantáljuk, hogy ne lehessen kivonni belőlük a plutóniumot” – magyarázta. Ha ezt az elvet sikerül a gyakorlatban is működőképes formába önteni, akkor az garancia lehetne a nyugati országok számára is, hogy Irán nem nukleáris robbanófejeket állít elő a hasadóanyagból.
Míg a lassú haladás ellenére az orosz–iráni tárgyalások reménykeltőnek tűnnek, az iszlám ország a nukleáris kérdésben nem tárgyal az Európai Uniót képviselő Nagy-Britanniával, Németországgal és Franciaországgal, hanem csupán egyes európai országokkal. Az iráni külügyminiszter elmondta: nem tekinti fontosnak az EU-val való későbbi tárgyalásokat, szemben az oroszokkal folytatott egyezkedéssel.
Az iráni elzárkózás Nyugaton súlyos reakciókat válthat ki. Nem zárta ki a gazdasági szankciókat az ország ellen a német külügyminiszter. Frank-Walter Steinmeier úgy fogalmazott, hogy „csak imádkozhatunk, hogy az iráni kormány jóhiszemű döntést hozzon”.