Négy választás Magyarországon

1990 Tallósy Frigyes, a pártállam utolsó parlamentjének képviselője botrányt kavart azzal, hogy szorgalmazta a kamatadó eltörlését. Békesi László pénzügyminiszter úgy érvelt, ha az adónemet hatályon kívül helyezné a parlament, a kormány arra kényszerülne, hogy támogatási tételeket vonjon vissza. Tallósy szerint viszont amikor a kamatadót elfogadtatta a kormány, még szó sem volt 30 százalékos áremelkedésről. Végül a képviselő visszavonta indítványát, és lemondott mandátumáról. · A parlament úgy döntött, hogy a nép válasszon köztársasági elnököt. Kis János, az SZDSZ ügyvivőjének nyilatkozata szerint e kérdésről már az új Országgyűlésnek kellett volna döntenie, és a határozatot destabilizálónak és feszültségfokozónak minősítette.
1994 Boross Péter miniszterelnök Bonnban bejelentette: a megfelelő kormány- és parlamenti határozat megszületése után áprilisban be akarja nyújtani a csatlakozási kérelmet az Európai Unióhoz. Boross az MSZP-ről azt mondta, a párt erősödik, a választásokon 25 százalékot szerezhet, de koalíciós partnere nehezen akad. A kormányfő úgy vélekedett, hogy a meglehetősen liberális programmal rendelkező MSZP nem jelenthet veszélyt a demokratikus keretekre. · Sorozatos törvénysértések miatt a Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa pert indít Csúcs László alelnök ellen – jelentette be Borenich Péter elnök. · Deák János altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökét nevezte ki a Magyar Honvédség parancsnokának Göncz Árpád köztársasági elnök.
1998 Az SZDSZ kizárólag akkor vállalja a kormányzati szerepet, ha a választópolgárok olyan helyzetbe hozzák, hogy valódi koalíciót köthessen – mondta Kuncze Gábor pártelnök a szervezet kongresszusán. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Bős–Nagymarosról szólva úgy fogalmazott: eddig sem adta nevét megalapozatlan döntésekhez. Kis János úgy fogalmazott: ha Horn Gyula aláírja a megállapodást, akkor azt nem miniszterelnökként teszi, hanem legfeljebb magánjogi paktumot köt. Tamás Gáspár Miklós szerint az MSZP idegenellenes hisztériakeltéssel reagált a közbiztonság romlására, Bős ügyében elfoglalt álláspontját pedig a rendszerváltással, mint demokratikus fordulattal szemben érzett ellenszenv is alakítja.
2002 Indítványban kérte az Ifjúsági és Sportminisztérium a Fővárosi Bíróságot, hogy a csillebérci ifjúsági tábor tulajdonjogának tisztázására indított perben a bizonyítási eljárást terjesszék ki arra a 75 kazettára, amely a KISZ utolsó kongresszusának hanganyagát rögzítette – jelentette be Deutsch Tamás miniszter. · A választások után a gazdaságot, a politikát, és a MIÉP-et is megoldjuk – nyilatkozta Horn Gyula egy lakossági fórumon. Csurka István, a MIÉP elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: az MSZP a MIÉP „megoldását” már elkezdte a „vörös baseballütővel”. · Mádl Ferenc köztársasági elnök a Terror Háza Múzeumban tett látogatása után elismeréssel szólt az emlékhelyről. A The Wall Street Journal méltató riportot közölt a múzeumról.