Lapunk elsőként adott hírt róla, hogy olyan megaberuházás készülődik a világörökség címére is eséllyel számottartó Hévízi-tó környékén, amely – hasonlóan a diktatúra idején folytatott mélyművelésű bauxitbányászathoz – súlyosan veszélyeztetheti a gyógytó fennmaradását. Ugyanis a tavat körbevevő lápterület további beépítése – több szakértő szerint – beláthatatlan következményekkel járhat a tó gyógyhatását biztosító felszín alatti vízmozgásokra, a tó regenerációja megállhat, sőt viszszájára fordulhat.
Szcientológus módszerek
A környezetvédők a kistérség egészét átfogó ökológiai tájrehabilitációs program megvalósítását sürgették. A tervben viszont kulcsszerepet játszik a volt angolnás területe, amit a szcientológus vezetési módszereket alkalmazó Balusztrád Rt. leányvállalata, a Smaragd-Invest 2003. december 23-án – egy nyilvános pályázat nyerteseként – több mint 800 millió forintért vásárolt meg Keszthelytől. A Hévízi-tó közvetlen közelében lévő mintegy öthektáros területen ötcsillagos szállodakomplexumot kíván felépíteni. Az ügylet idején a Smaragd-Invest felügyelőbizottságában helyet foglalt a zalaegerszegi Balaton Szálló és a zalacsányi szabadidőközpont tulajdonosa, Németh Ferenc, aki Mohácsi József (MSZP–SZDSZ), keszthelyi polgármester korábbi főnöke volt. Ott találtuk a keszthelyi alpolgármester, Molnár Imre testvérét is, Molnár Tibort – egykori kisgazdát. A Balusztrád Nagykanizsán – a cégcsoporthoz tartózó és a Smaragd-Investtel azonos cím alatt bejegyzett Kanizsa-Invest 2003 Kft. bonyolításában – ötszáz lakásos lakóparkot épít az egykori téglagyár területén. Budapesten a IX., X. és XII. kerületekben terjeszkedik, Kőbányán a városközpontban található Kőris-házat, az Éles saroknál levő Kőrösi parkban pedig 232 lakást és 6400 négyzetméter irodát építenek. A Balusztrád-csoport egyik legnagyobb külföldi partnere az izraeli Engel-csoport, amely Kelet-Közép-Európában tízezer ingatlant épít, többek között az óbudai hajógyári szigeten, a III. és IV. kerületi Duna-parton, valamint Győrben a Rába gyárterületén.
Ennek ellenére úgy tűnt, a civilek, a környezetvédők csatát nyertek Hévízen: az országos felháborodást kiváltó és nagy médiafigyelemmel övezett szállodaépítési ügyben a környezetvédelmi szakhatóság megsemmisítette az első fokú környezetvédelmi hatástanulmányt – ez zöld jelzést adott volna az építkezésnek – és tavaly ősszel elrendelte a részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését, amely – az ajánlás szerint – a vegetáció legalább egyéves megfigyelésén kellett volna, hogy alapuljon. A beruházó azonban már tavaly karácsony után benyújtotta a dokumentációt. A beruházó által felkért egyik szakértő Borhidi Attila akadémikus, a Fidesz pécsi országgyűlési képviselőjelöltje volt, aki a környezetvédők szerint tanulmányában „Kopernikuszi fordulatot” hajtott végre a lápkutatás terén. Borhidinak írott nyílt levelükben úgy fogalmaznak: az akadémikus felelőtlen és kétes igazságtartalmú kijelentéseivel – miszerint a Hévízi-tó körül 2000 éve volt utoljára láp, valamint hogy a tó vízmegtartására jó hatással vannak a beépítések – veszélybe sodorta a tó világörökségi listára vételét, s „érveket szolgáltatott a pőre, rövid távú gazdasági érdekeknek.” Az egyesület arra is felhívja a figyelmet: Borhidi milyen elszántan védelmezte a Zengő, majd a Tubes-hegy növényeit a NATO-lokátorok ellen. Felteszik a kérdést: a gyógytó mellé tervezett beruházás tekintetében miért nem ilyen érzékeny?
Borhidi Attila pontosít
Borhidi Attila lapunknak tegnap ugyanakkor azt nyilatkozta: a felháborodást kiváltó Zalai Hírlapban megjelent cikk a hévízi televíziónak adott tévéinterjújának szövegén alapul, de azt több ponton is félreértelmezték. Ezt az eljárást etikátlannak tartja, de továbbra is kiáll az általa készített tanulmány mellett. – Nem azt írtam, hogy a tó környékén nincs láp, hanem azt, hogy az ottani láp ma már nem működik – jelentette ki, hozzátéve: a láp definíciójában a természetvédelmi törvény és a tudományos megközelítés eltér egymástól. Borhidi úgy véli: az általa vizsgált területnek – vagyis a régi angolnásnak – jelenleg nincs védendő természetvédelmi értéke, így ésszerű hasznosításának sincs akadálya.
A Védegylet a Zalai Hírlap cikkétől függetlenül súlyosan aggályosnak tartja a beruházást és az akadémikus tevékenységét. Szerintük a beruházás számos komoly természetvédelmi kérdést vet fel: ezek megnyugtató megválaszolására mindmáig nem került sor. Állásfoglalásukban rámutattak: az engedélyezési eljárás során benyújtott hatástanulmányok és egyéb dokumentumok rendre olyannyira hiányosnak vagy alacsony színvonalúnak bizonyulnak, hogy az illetékes környezetvédelmi hatóság mindmáig nem tudta megkezdeni a beruházás engedélykérelmének érdemi elbírálását. A Védegylet meglátása szerint Borhidi Attila, a beruházók által megbízott természetvédelmi szakértő feladata nem a civil szervezetek minősítése, vagy a természetvédelmi szempontból vitatott beruházás melletti lobbizás, hanem egy megfelelő színvonalú, az engedélyező zöldhatóság által befogadható hatástanulmány elkészítése. Ez viszont – Papp Gábor hévízi önkormányzati képviselő elmondása szerint – nem sikerült az akadémikusnak. A környezetvédelmi szakhatóság a Borhidi akadémikus közreműködésével készített környezetvédelmi hatástanulmányt hiánypótlásra visszadobta. A határidő április végén jár le.
Alkalmatlan tanulmány?
– A hatástanulmány a szakmai kritériumoknak sok ponton nem felel meg. Nem tartalmaz részletes adatokat, olyan fajlistákat, amelyek perdöntőek lennének a terület értékének megállapítása során; kizárólag botanikai vizsgálatokra terjedt ki, nem ismerhetők meg belőle a terület faunájának természetvédelmi értékei, valamint egyetlen terepbejárására alapoz. Összességében a benyújtott hatástanulmányt alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az alapján a beruházás tényleges kockázatai megismerhetők legyenek, az pedig, hogy a szakértő ennek az erősen hiányos vizsgálatnak az alapján a terület évtizedes kutatásainak eredményeit felülíró megállapításokat tesz, egyenesen meghökkentő – nyilatkozta Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője. Mint mondta, a Védegylet álláspontja az, hogy a beruházásról csak egy független szakértői vizsgálat dönthet.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
